Abban is első a Magyar Ginmanufaktúra, hogy egy légtérben áll a lepárló üzem és az adóraktár, valamint a sárga-fekete vonallal szigorúan elválasztott kiskereskedelmi egység, amely számtalan rendezvény hangulatos helyszíne volt már az elmúlt egy évben.
A helyiségben található egyedi ginlepárlót egy miskolci pálinkafőző-specialista cég készítette el, s az első, kizárólag ginfőzésre létrejött kézműves manufaktúrából 2019 végén már a nyolcezredik palack került ki, noha induláskor a megkérdezett angol szakemberek úgy jósolták, a magyar piac mérete és fejlettsége alapján az első évben 5000 palack a reális. A lepárlóban maximális kapacitás mellett akár 240 liter főzet is el tudna készülni naponta, így ez sokáig nem lesz szűk a termeléshez.
A hely varázsát nemcsak a bár és a főzde együttese, a minőségi koktélösszetevők kínálata és az egykori speakeasy-ket idéző hangulat adja, hanem az a kontraszt is, amit a zord külvilággal szemben nyújt az Opera Gin fogadótere. Az üzem nehéz, kétszárnyú kék fém ajtaja mögött másként telik az idő, sokak szerint olyan, mintha Narniába lépne a látogató, mikor meglátja maga előtt a falon a palackon is látható címkét százszoros nagyításban. A gin-fun alapítók sokáig keresgélték a tökéletes helyszínt, hiszen előírás, hogy egy lepárlóüzem 500 méteres körzetében sem oktatási intézmény, sem kórház nem lehet. Mikor ráakadtak az újpesti gyárépületre, egyből látták benne a spirituszt.
− Az amerikai filmek tanúsága szerint a szesztilalom idején is olyan szürke utcákban működtetek bárokat, ahol az ajtón belépve egy más világ, maga a pezsgő élet várta a betérőt – magyarázza Varsányi Ferenc.
Belépéskor a látogató szeme egyből a hatalmas logóra szegeződik, nem véletlenül. Az Opera Gin a neoreneszánsz stílusú Magyar Állami Operaházról kapta a nevét, mely Budapest egyik ékköve az Andrássy úton. A ginfőzdét alapító Dámosy Bálint családja több generáció óta él az Operaház közvetlen szomszédságában. Az épületre néző konyhájukban végezték az első próbafőzéseket is. Az ikonikus épülethez való kötődés, valamint a gin ízvilágát adó tizenegy fűszer gazdagsága indokolta az alkotók tudatos döntését, hogy szakítottak a minimál dizájn alapelveivel, és nem féltek a kézműves gin kultúrára egyébként is jellemző túldíszítettségtől. Ahhoz természetesen már művészi stílusérzék és a Graphasel Design Studio elkötelezett munkája kellett, hogy a sok impulzusból egységes arculat képe formálódjon. Ennek az erőfeszítésnek a sikerét ismerte el a 2019-ben elnyert Red Dot-díj is.
− A brandcímke meghatározó színe a kék. A kék pedig a mák és a levendula, ugyanakkor az éjszaka színe is, ami alkoholos italnál jó utalás egy hangulatos estére – mondja Varsányi Ferenc, a márka nagykövete a gin manufaktúra bemutatásakor s hozzáteszi: a nagykereskedők és az online italforgalmazók mellett most már a főváros legismertebb vendéglátóhelyei, szállodái és bárjai is kínálatukban tartják az Opera Gint.
Kicsit a logóról
A címke fő motívumai három forrásból érkeznek, és sokszor a direkt megjelenítésen túl másodlagos jelentéstartalommal is bírnak. A márka eredettörténetét az Operaház egyes részletei, így például a világszerte ismert szfinx szobor és a homlokzat egyéb díszítő elemei, a vízköpő és a korlátsor képviselik. Ezt egészítik ki a kisföldalatti vonalának motívumai, a Zsolnay féle csempék és a megállót jelző tábla képe. Harmadik irányként a ginkovács legfontosabb eszköze, a szeszfőző, egyfajta „lélekmelegítő gépezetként” jelenik meg a címkén. Ugyanakkor a szeszfőző tornyai az Operaház orgonáiként is értelmezhetők a grafikán, attól függően, hogy a szemlélő tekintete a címke melyik tematikus területéről téved rá. A lepárló felszálló ágának kerek betekintő ablakai a fuvolák hanglyukaival azonos elrendezésűek, a szfinx valójában borókaágat morzsol, és a vízköpő fej pedig a főző kivezető nyílását idézi. Ezek a kettős jelentéstartalmú motívumok erősítik a grafika integritását. A Graphasel art direktora, Ördögh László, és vezető tervezője Szőke Péter virtuóz módon hozták egy tető alá a neobarokk, a szecessziós, a klasszicista, illetve az art nouveau, valamint a steampunk stílusjegyeit.
A terjeszkedés vidéken is folyamatos. Az Opera Gin eljutott a Vienna Gin Showra, és a londoni Junipaloozára is, miközben itthon is folyamatos szereplője a szakmai és a nagyközönségnek szóló rendezvényeknek.
Az alapítók tudatában vannak, hogy nemcsak a saját márkájuk hírnevéért felelősek, hanem sokan a gin reneszánszának letéteményeseiként is tekintenek rájuk, hiszen az angolszász és a német piac után várható, hogy Magyarországon is robbanásszerűen nő majd az ital ázsiója. Éppen ezért, a patika tisztaságú, modern manufaktúra egyben látogatóközpont is, ahol a múlt század húszas éveit idéző kellékek között ismerkedhetünk a gin kultúrájával, az Opera Gin karakteréhez leginkább illő koktélokkal, az alapítók autentikus tálalásában, amelyektől az est végén úgy érezzük, mintha világ életünkben a gin lett volna a kedvenc röviditalunk.
A Kárpát-medencében egyébként ők az egyedüliek, akik – saját szóhasználatukkal élve -, hagyományos „macerátumot” készítenek. Tizenegy fűszert fürdőztetnek meg a vizes-alkoholos oldatban. A teljes receptúra természetesen titok, de annyit elárultak, hogy az elhagyhatatlan boróka mellett angyalgyökér, fahéj, szegfűszeg, koriander, a grapefruit héja, illetve a mák is ott lubickol. Igen, a mák is, ugyanis az alapítók szerettek volna olyan ízt is belecsempészni az Opera Ginbe, ami visszafogottan ugyan, de elegánsan utal a magyar virtusra. Így esett a választásuk a mákra, ami a gin alkotóelemeként igazi kuriózumnak számít. Az alapanyagok egyébként szinte egytől-egyig magyar termelőktől származnak, kivétel ez alól a kubeba-bors, amit Mexikóból kell rendelniük. De még így is hihetetlen kicsi a ginmanufaktúra ökológiai lábnyoma, amire azon túl, hogy kifejezett céljuk volt az alapítóknak, persze, hogy büszkék is a klímavédelemre szoruló bolygónk miatt.
Az immár rendszeres nyílt estek mellett zártkörű rendezvényeknek, céges eseményeknek, sajtótájékoztatóknak, fogadásoknak, forgatásoknak és bensőséges családi ünnepségeknek is adott már helyet.
Kelta whisky póréhagymával és nárcisszal
Március elseje Szent Dávid napja, Wales védőszentjének ünnepe. És mit tudunk mi magyarok Wales-ről a híres Arany János megénekelte bárdokon kívül? Nos, ott van például a póréhagyma, a nárcisz és mondjuk Jack Daniels és testvérei. Ezeket is bemutatta Caitlin Jones, a brit nagykövethelyettes, aki történetesen pont walesi származású!
Hozzászólás zárolva.