Energiatakarékosság hőszigeteléssel
Az Európában elfogyasztott energia mennyiségének több mint 40 százalékát használják fel a házak, amelyek legnagyobb energiaigénye a fűtésből és a hűtésből származik. Ezért az épületek azok, amelyek a legnagyobb energiatakarékossági lehetőséget is magukban rejtik: korszerűbb és szakszerűbb épületszerkezet segítségével az épület energiafelhasználása akár 70 százalékkal is csökkenthető.
Minden nemzet egyik legnagyobb kincse az épületállománya, amelynek értéke csak folyamatos karbantartással őrizhető meg. Az általános felújításon túl ezért nem elhanyagolható az épületek energiatakarékos korszerűsítése sem, mivel a pazarló energiafelhasználású épület folyamatosan elértéktelenedik.
A Magyarországon található négymillió lakás közel fele igen rossz energetikai szempontból, és csak 400 ezer lakás épült a hőtechnikai előírások alapján, márpedig tavalytól már nemcsak az új építésű ingatlanokhoz, hanem minden értékesítésre kerülő és tartósan bérbe adott épületre is kötelező az energetikai tanúsítvány elkészíttetése, ami a lakás energetikai tulajdonságairól tájékoztat, valamint javaslatot tesz az energiamegtakarítás lehetőségeire is.
A magyar lakóépületek több mint 60 százaléka 1980 előtt épült. Ezek a házak jellemzően alacsony energiahatékonyságúak. Az Energiaklub az Energiahatékonysági Világnap alkalmából közreadott országos reprezentatív kutatásából kiderült, hogy a magyar lakosság 24 százaléka tervez energiahatékonysági beruházást, közülük több mint 50 százalék szigetelés formájában. A fejlesztéseket tervezők közel fele energiatakarékossági és rezsicsökkentési céllal vágna bele a beruházásba, a korszerűsítéstől 30 százalékos rezsicsökkentést várva. A ráfordítás a számítások szerint megfelelő kivitelezés esetén 2–4 év alatt meg is térülhet.
A nagyarányú felújítási kedv nem meglepő a legújabb kimutatás tükrében, amely szerint 2001 és 2006 között a jövedelem átlagosan 19 százaléka ment el lakásfenntartásra, mostanra pedig ez az arány meghaladja a 24 százalékot is. A korábbi tendenciával ellentétben a magyar lakosság kezdi felismerni a felújítás és a korszerűsítés energiahatékonysági és ezzel együtt költségcsökkentő előnyeit: 2011-ben már több hitelt vettek fel a háztartások felújítására, mint új lakás vásárlására. A beruházás pár éven belül kifizetődik, és az ingatlan piaci értékét is növeli, mégpedig jellemzően az alkalmazott hőszigetelő anyagok költségénél jelentősebb összeggel.
Az Energiaklub nemrégiben nyilvánosságra hozott kutatása szerint a legnépszerűbb energiahatékonysági beruházás a hőszigetelés. Egy épület utólagos hőszigetelésében rejlő lehetőségek nemcsak egyéni érdekeket, hanem közösségieket is támogatnak, ugyanis az energiafelhasználás szempontjából pazarló épületek nemcsak a környezetre (az emberek általi CO2-kibocsátás mintegy kétharmadát teszi ki a fűtés és a hűtés) és a pénztárcákra vannak káros hatással, hanem az épületek folyamatos piaci elértéktelenedését is eredményezik. A kőzetgyapot-szigetelés például azon kevés termék közé tartozik, amely „működése” során képes megtakarítani a kitermeléshez és a gyártáshoz szükséges energia akár százszorosát is, így védve kimerülő energiaforrásainkat, a fűtőanyag-felhasználás csökkentésével pedig mérsékelve a légszennyezést és a CO2-kibocsátást.
A kőzetgyapot-hőszigetelés gátolja az épületekből a meleg kiáramlását, ezzel járul hozzá a kellemes belső klíma kialakításához és fenntartásához. Forró nyári napokon pedig ellenkezőleg hat: segít megőrizni a kellemesen hűvös belső hőmérsékletet. A kőzetgyapot szigetelőrendszer kiválóan alkalmas már meglévő épületek állagmegóvására, és minőségének köszönhetően a fűtési-hűtési költségek és az energiapazarlás csökkentésére is. A kőzetgyapot termékkel történő hőszigetelést mint befektetést nézve is igen jó megtérülési idővel lehet számolni: három-négy év alatt 25–30 százalékos éves hozamról beszélhetünk, de 10 év esetén is még 10 százalék felett vagyunk.
Hozzászólás zárolva.