Inka hagyományok a Szent Völgyben Peruban
Földváry Eszter idegenvezető miután bebarangolta a Machu Picchu vidékét és kalandjait megosztotta az Életforma olvasóival, folytatja útját az inka örökség földjén Peruban. A vidéki élet szépségeit fedezi fel a Szent Völgyben, avagy az Urubamba folyó partján. Eszter több mint negyven éve kísér turistákat szerte a világban, egy amerikai utazási iroda munkatársaként eddig huszonötször utazta körbe a Földet. Írásainak köszönhetően, gondolatban elrepülhetünk vele ezekre a csodás vidékekre.
A piaclátogatás legérdekesebb része nekem az volt, hogy megfigyelhettem az embereket. Milyenek itt a háziasszonyok, ahogyan alkudoznak, öltözködnek. Sok fiatal anyát láttam, hátukon hordozták kisbabájukat, egy, a szivárvány minden színében tündöklő szőttesben Amúgy azt mondják, a szivárvány itt született Chincheroban. Az biztos, hogy a színekben itt nem volt hiány, sem a piacon, sem az emberek ruháján.
Megtanulunk szőni
Chinchero a kézi szőttesek központja. A piacon szinte mind műszálas, vegyi úton előállított festékkel színezett holmikat láttunk. Ezeknek a színei sokkal harsányabbak, mint a hagyományos technikával készítettekéi. Viszont egyre többen próbálják visszaállítani a régi jó minőséget. Meglátogattunk egy olyan műhelyt, ahol a hagyományos készítési módszerrel és természetes színező anyagokkal készültek a textíliák. Mikor beléptünk az udvarra mosolygós asszonyok fogadtak pörgetve orsójukat, gombolyítva a színes fonalakat. Az udvar közepén egy szövőszék állt. A fal mentén körben pedig asztalok telis-tele szebbnél szebb szőttesekkel. Megismerhettük a szőttesek elkészítésének folyamatát.
Kezünkbe vehettük a láma gyapjúját először kártolatlanul. Majd már kifésülve, amikor már selymes tapintású lesz. Majd megmutatták, hogyan, milyen természetes alapanyagokból lehet a különböző színeket előállítani. A legkülönfélébb növények levelei adják a lila, a piros, a barna, az okker, a szürke és még sok egyéb szín árnyalatait. Ezekből egy nagyon egyszerű szövőszéken készítik az egyedi szőtteseket, amiket mi, külföldiek terítőnek, ők, a helyiek vállkendőnek használnak. A modern kor vívmányaihoz és igényeihez igazodva, a fényképezőgép tartópántját, öveket, mobil telefonhordozót is készítenek. Bemutatták a fonás, szövés technikáját. Ilyenkor mindig rájövök, hogy mennyi munka van egy kis terítőben, amit nem is értékelünk addig, amíg nem látjuk a belefektetett energiát. Nilda, az alapító gyűjtötte össze az asszonyokat a környező falvakból és szervezte meg ezt a hagyományőrző szövetkezetet. Ők árusítják a termékeiket, nincsen köztes felvásárló, így a pénz is a készítőkhöz kerül. Megszervezték a csomagok postázását is, ha valaki nem akarja magával vinni az árut és ha nincs nála készpénz, az sem baj, hiszen van kártyaleolvasó masina is. Egyszóval vérbeli kereskedők ezek az asszonyok. Vendégeimet alig tudtam innen elhozni, olyan nehéz volt választani a rengeteg szép holmi közül.
Ezzel véget is ért kirándulásunk és indultunk vissza a szuper modern szállodánkba, aminek berendezését a perui hagyományos folklór tette otthonossá.
Földváry Eszter perui élményeit itt olvashatod:
A varázslatos Machu Piccu vidéke Peruban
Hozzászólás zárolva.