Komposztálni nagyon jó!

A komposztban a szerves eredetű anyagok, például a fa, vagy sövénymetszés nyesedéke, a lenyírt fű maradéka, a lepotyogott gyümölcsök, de például kávézacc, teafű, kartonpapír, elhervadt, elhalt szobanövények, vágott virág, növényevő állatok ürüléke értékes, a kertben használható tápanyaggá bomlanak le.

Mindehhez csupán komposztálóláda, komposztanyag, víz, és egy vasvilla szükségesek, és egy kevés tanulás a komposztálás mikéntjéről. Ajánlott a komposztálóhelyet a kert egy ritkábban használt, félárnyékos szegletében kijelölni, nem a szag miatt, ugyanis a szakszerűen kezelt komposztnak egyáltalán nincs bántó szaga.

Maga a komposztálóláda lehet bolti, vagy házilag készített alkalmatosság, utóbbi esetben csak kevés alapanyag kell (deszkák, vagy rudak és pár méter drótháló például), meg persze némi kézügyesség. A láda feltöltése után már csak arra kell figyelni, hogy a komposzt ne száradjon ki, de ne is legyen túl nedves, valamint egy-két havonta tanácsos a kupacot vasvillával átforgatni.

Az első feltöltésnél ne tömjük teljesen tele a komposztálóládát nyesedékkel, levelekkel, inkább fokozatosan adagoljuk a belevalókat a vegyes komposzthoz. Vigyázat, a komposztba nem rakható nem növényevő állattól származó ürülék, ömlesztett háztartási szemét, műanyag holmi, vagy építési törmelék. A helyesen kezelt komposztládából már fél év múlva értékes, a dísznövények, zöldségek számára nélkülözhetetlen tápanyagot porciózhatunk ki.

A téli hónapok sokszor tétlenségre ítélik a kertbarátokat. Ilyenkor a legkisebb értelmesen elvégezhető munkának is tudunk örülni. Ilyen például az évek alatt összegyűlt, már földdé érett komposztunk átrostálása. Az átszitált finom szemcséjű, melegebb napokon finom illatú talajkeverék aztán kiválóan alkalmas mind a vetésre, mind a palántanevelésre.

(Forrás: Megyeri Szabolcs kertész)