Nyugodjál le, már te is szenilis vagy!

Gyakran kétségbeesetten keresünk elrejtett tárgyakat, nem jutnak eszünkbe nevek, nem emlékszünk eseményekre, kitörlődnek ismeretek…és azt gondoljuk, hogy itt a vég!
Pedig a helyzet nem is olyan tragikus, csak éppen a figyelmünket osztottuk meg, azt éppen “elterelte” valami, ezért felejtettük el, amire éppen emlékeznünk kellett volna.

De nyugodj meg, ez nem csak az idősek “kiváltsága”. Gyerekeink elhagyott kis csomagjai, a fiatalok “kiesett”( és valószínűleg fölösleges) ismeretei, az elfelejtett időpontok…bármelyik életkort jellemezhetik. Persze az idő múlásával a helyzet élesedik, és valóban jobban törlődnek emlékezetünkből a valaha gondosan tárolt dolgok…
Tragikus? Vegye inkább komikusnak és viccesnek. Gondoljon arra, hogy a legnagyobb politikusok, hadvezérek és tudósok néha éppen akkor értek célt, amikor “leblokkoltak”.

Számos mulatságos történetet olvashatunk a világtörténelem és a tudomány nagy alakjairól, akik a pillanatnyi “elmezavar”, a kínos pillanatok után is a halhatatlanok közé kerülhettek.

Íme néhány “kóreset”:

1. A nagy karmester, Arturo Toscanini gyakran együtt énekelt a zenekarral a próbákon. Ám néha elfeledkezett róla, hogy mit is tesz. Egyszer egy kosztümös próbán olyan hangosan énekelt, hogy túlharsogta a hangszereket. Hirtelen megállította a zenészeket. – Az ég szerelmére! – csattant fel.- Ki énekel itt?
2. Amikor az abesszin császár,II.Menelek 1980-ban úgy döntött, hogy modernizálja országát, személyesen rendelt három villamosszéket New Yorkból, a valóban modern kivégzések érdekében. Ám az elkerülte az uralkodó figyelmét, hogy országában nincs bevezetve az áram. Ennek következtében két széktől meg kellett szabadulnia. A harmadik azonban jól bevált, mint a császár új trónszéke.
3. Nyolcvanadik születésnapján Somerset Maughan író felszólalt a tiszteletére rendezett vacsorán Londonban. – Az öregségnek is megvannak a maga erényei…kezdte, ám azután elhallgatott, és az asztalt bámulta. A szünet hosszú, kínos csenddé növekedett. Maugham szórakozottan körülnézett, egyik lábáról a másikra állt, és reménytelenül a jegyzeteit nézegette. Végül megköszörülte a torkát, és így szólt:- Éppen azon tűnődöm, hogy mik azok…
4. Doris Day lefelé sétált egy Beverly Hills-i utcán, amikor egy férfi megállította. Rajongónak vélte őt Doris, ezért köszönt és tovább indult. – Nem emlékszel rám?- szólt utána a férfi. – Nem – felelte a színésznő.- Kellene? – Nos, azért ennyire sok férjed nem volt- felelte Day második férje, George Weidler szaxofonművész.
5. Bono, a U2 együttes frontembere gyakran veszít el dolgokat a kulcsaitól kezdve a pénzén át, a zokniig és az alsóneműig. Ám ezek csak a legcsekélyebb következményei feledékenységének. 1981-ben az Oktober című album felvétele előtt nem találta sehol a dalok szövegét, így újakat kellett írnia a stúdióban. Az eredeti dalszövegek 24 évvel később kerültek elő titokzatos módon…egy hölgy padlásáról.

Fogadjuk el bátran mi is szenilis pillanatainkat!… Csak ne próbáljunk emlékezni rájuk!
(Forrás: Tom Friedman: A szenilitás 1000 felejthetetlen pillanata (Alexandra)