Időkapszula
Ezt üzeni Trokán Nóra a jövőnek a Covid idejéből
Mostanában egyre többet gondolkodunk el azon, vajon az utókor hogyan vélekedik majd a jelen helyzetünkről. Milyen jó is lenne üzenni nekik, megmutatni a járvány alatti életünk fontos kellékeit, elmesélni személyes történetünket, érzéseinket, netán jótanácsokkal látni el őket. Ebben a rovatunkban ismert magyar embereket kérdezünk meg arról, mit tennének bele az időkapszulájukba üzenetként a jövő számára. Ezen a héten Trokán Nóra színésznő, fotós mesél nekünk.
Sokan írnak naplót mostanában, készítenek Facebook bejegyzéseket, posztolnak fotókat, videókat a közösségi médiában, amelyekből az utókor szakértői rengeteg következtetést tudnak majd levonni, feltéve, ha ezek a nyomok megmaradnak. Mi lenne, ha időkapszulába zárnánk a mai kor ereklyéit, tárgyakat, gondolatokat, üzeneteket, biztos helyre elraknánk őket és a tartályra ráírnánk, ötven év múlva lehet csak felbontani. Mert az időkapszuláknak ez a lényege: egyfajta kommunikáció a jövővel, információátadás a régmúlt időkből.
Hogyan élted meg az elmúlt esztendőt?
Egy hullámvasúthoz tudnám hasonlítani az elmúlt időszakot, amin mindannyian rajta ülünk és várjuk, mikor ér végre véget az utazás. Úgy gondolom összességében jól jöttem ki ebből a helyzetből, nem mondom, voltak nehezebb időszakok, amikor a rokonaim egészségéért aggódtam, akik elkapták a vírust. Megpróbáltam a legjobbat kihozni a mindennapokból, nem arra koncentrálni, amit nem tudok csinálni. Kerestem az új lehetőségeket, olyan dolgokkal foglalkoztam, amikre normál helyzetben nem jut időm. A lovaglás, a lovakkal való foglalkozás nagyon közel áll hozzám, eddig mindig csak a saját lovammal törődtem. Most, hogy lett időm, elkezdtem mások problémás lovait is rendbe rakni. Iszonyatosan élvezem, hogy a színészet és a fotózás mellett lett egy új hivatásom, egy nagyon hatásos módszerrel dolgozom, rövid idő alatt meglátszik a lovakon az eredmény. Állatokkal lenni egész nap egy terápiával is felér, tökéletesen szabadnak érzem magam, amikor kint a friss levegőn, maszk nélkül lovagolok, vagy a lovakkal dolgozom.
Ilyenkor sikerül elfeledkeznem arról, milyen súlyos járvánnyal küzd a világ. Nagy szerencsém volt, mert amikor bezártak a színházak és sok kollégám nem tudott dolgozni, én júniustól egészen novemberig forgattam a Tanár című tévésorozatot. Egyrészt anyagilag jól jött ez a munka, másrészt lelkileg is segített: jó volt minden nap bejárni dolgozni. Nagyon szigorú szabályok mellett zajlott a forgatás, minden nap teszteltek minket, tartani kellett a távolságot, de ehhez gyorsan hozzászokik az ember. Hamarosan két külföldi filmben is fogok kisebb szerepeket játszani, nagyon várom ezt a kihívást. Klem Viktor osztálytársammal elkezdtünk próbálni egy kétszemélyes darabot, a próbák most szünetelnek, de izgatottan követjük a híreket és reménykedünk, nyáron szabadtéren meg tudjuk tartani a bemutatót.
Hozzászólás zárolva.