A kényszerű egyedüllét megviseli a mentális egészséget

A brit Nemzeti Statisztikai Hivatal 2020 novemberében nyilvánosságra hozott adatai eléggé riasztónak tűnek. E szerint a tavaszi lezárást is magában foglaló időszakban a szigetországban az akut magány rekordszintre emelkedett.

A mutatók nálunk se jobbak, ahogyan írtunk is róla, sajnos egyre több a depresszióval, vagy átmenti levertséggel küzdő ember.

Angliában, a tárgyalt időszakban a felnőtt lakosság mintegy 8 százaléka, megközelítőleg 4,2 millió ember érezte magát „mindig, vagy gyakran magányosnak”, a 16–29 éves korosztály pedig kétszer nagyobb valószínűséggel élte át ezt, mint a 70 éven felüliek.

Még azok körében is komoly pszichés és érzelmi változások léptek fel, akik korábban élvezték a magányt. Az 56 éves Carl, aki Derbyshire-ben lakik, például arról számolt be, hogy míg korábban kifejezetten jól érezte magát egyedül, és igyekezett kihasználni a helyzetben rejlő lehetőségeket, mindenekelőtt a szabadságnak azt a fokát, ami egy társas kapcsolatban nem minden esetben volt biztosított a számára, most kénytelen volt bevallani – magának is – hogy néha egészen fojtogató érzés kíséretében éli meg az egyedüllétet. „Hullámokban jön – két hétig jól vagyok, aztán egy nap felébredek, és teljesen egyedül érzem magam.” – mondja a középkorú férfi.

Elszigetelődés 

A 71 éves Brenda például azon kapta magát, hogy az éjszaka közepén felriadt, és mint mondta, bár ő nem az a fajta ember, aki a halálra gondol, de most mégis azon kapta magát, hogy ezen morfondírozik, és fejben – legalább –próbál mindent elrendezni, hogy a lányainak ne legyen majd semmi gondja a későbbiekben.

„Mindig szerettem egyedül élni, egy távoli skóciai faluban, de a társadalomtól való teljes elszigeteltség egészen más dolog. Ahogy telt az év, rettenetesen kezdtek hiányozni az emberek és kezdtem padlót fogni.”

A hosszan tartó társadalmi elszigetelődés – ez már korábbi kutatásokból is ismert tény – legalább akkora kockázatot rejt magában, mintha elszívnánk naponta 15 szál cigarettát. Akik pedig sokáig élnek magányban nagyobb valószínűséggel választanak egészségükre kifejezetten káros megküzdési mechanizmusokat, így például gyakrabban nyúlnak a pohár után, vagy kezdenek el drogokat használni.