Mi szabályozza a szívverést?
A szívünk négy részből áll: a két felső pitvarból és a két alsó kamrából. A szív összehúzódásainak ritmusát tulajdonképpen egy „természetes pacemaker”, a szinuszcsomó felügyeli, amely a jobb pitvarban helyezkedik el. A szinuszcsomó percenként 60-100 elektromos impulzust produkál, amely beindítja a szívdobbanásokat.
Az impulzusok ugyanis arra késztetik a pitvarok izmait, hogy összehúzódjanak és vért pumpáljanak. Az elektromos impulzusok ezután eljutnak az AV-csomónak nevezett sejtekhez, amelyeknek szintén koordináló szerepük van. Rendszerint ez az egyetlen útja a jeleknek, hogy a pitvarokból a kamrákig jussanak, majd onnan vért pumpáljanak a tüdőbe vagy a test többi részébe.
Ha a szinuszcsomó megbetegszik, vagy más ok miatt (például fertőzés, lázas betegség, pajzsmirigy betegség) gyorsabb vagy lassúbb működésre vált, a szív gyorsabban vagy lassabban fog verni. Számos szívbetegség is oka lehet a szívritmuszavarnak, amely kiindulhat a pitvarokból, a kamrákból, de vezetési zavar következtében is létrejöhet.
13 ok, ami szívritmuszavarhoz vezethet:
- családi hajlam,
- cukorbetegség,
- túl sok koffein vagy alkohol fogyasztása,
- magas vérnyomás,
- dohányzás,
- pajzsmirigy alul- vagy felülműködés,
- alvási apnoe,
- bizonyos gyógyszerek, és étrend kiegészítők (ezért mindig el kell olvasni a betegtájékoztatót),
- tudatmódosító szerek,
- koszorúér betegség,
- változások a szív felépítésében (például kardiomiophatia),
- előző szívinfarktus miatt károsodott szívizomszövetek,
- éppen zajló szívinfarktus.
Mikor kell segítséget kérni?
Három fontos ok van, ami miatt feltétlenül érdemes orvoshoz fordulni – ismerteti dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.
- Az egyik, ha a családban többeknél jelen volt, jelen van bármilyen szívbetegség, ilyenkor természetesen évente, kétévente hasznos egy általános kardiológiai kivizsgálás. Ez még akkor is fontos, ha az illető tünetmentes, hiszen a szívritmuszavar például gyakran így „rejtőzködik”.
- Ugyanilyen szükséges a szűrés, ha valaki olyan életmódot folytat, ami szívproblémákra hajlamosíthatja, például sok stressz éri, függőségei vannak, vagy éppen magas vérnyomás, pajzsmirigybetegség, diabétesz szerepel az anamnézisében.
- A kardiológiai vizsgálatok elvégzésének harmadik oka, ha valaki olyan tüneteket tapasztal, mint felgyorsult vagy lelassult szívverés, mellkasi fájdalom, légszomj, szédülés, izzadás, furcsa, remegő érzés a mellkasban, eszméletvesztés. Bármilyen indikációról is legyen szó, számos eszközös vizsgálat áll rendelkezésre a szívritmuszavar diagnosztizálására. Ha ez sikerül, megkezdődhet a kezelés, amellyel akár a stroke vagy a szívinfarktus kockázatát is minimalizálhatjuk.
Forrás: Kardioközpont
