Mi, betegek egyelőre vajmi keveset teszünk azért, hogy csökkenjen az infarktus-halálozás Magyarországon. A javuló eredmények egyelőre a korszerű és rendkívül hatékony ellátásnak köszönhetőek. Csak egy példa: egy mellkasi fájdalmat, rosszullétet tapasztaló beteg ma is átlagosan négy órát vár amíg segítséget kér, pedig ilyenkor akár pár perc is életmentő lehet. A Magyar Kardiológusok Társasága az idei Szívünk Napján, a szeptember 22-én a Millenáris parkba meghirdetett rendezvényén a szakma legelismertebb szakembereivel egyebek mellett abban segítenek majd, hogy tudjunk „bánni” a szívükkel, a panaszainkkal, hogy az ismeretek segítségével a tragédiákat mi magunk előzhessünk meg.

Gyakran ijesztő, sokan rögtön a szívinfarktusra asszociálnak, ha mellkasi fájdalmat éreznek. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint az eseteknek csupán kisebb része az, amikor szív eredetű a fájdalom, de a kivizsgálást mindenképpen érdemes elvégeztetni!

A mellkasi fájdalom és szorítás érzése igen ijesztő lehet annak, aki megtapasztalja, különösen, ha fiatalabb vagy középkorú, ám stresszes életet élő személyről van szó. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa a pánik szindróma és a szívbetegség okozta tünet különbségeire hívta fel a figyelmet.

Az infarktusnak számos rizikófaktora van, amelyeket ismerve és kezelve jelentősen csökkenthető a bekövetkezés esélye. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa a legfontosabb megelőző vizsgálatokról beszélt.

A méhpempő az egyetlen olyan természetes anyag, amely több mint 150, biológiailag aktív összetevőt – fehérjét, zsiradékot, cukrot, vitamint, ásványi anyagot, nyomelemet, enzimet és még sok egyéb bioaktív anyagot – tartalmaz. Számos betegséget megelőzhetünk vele! Soroljuk...

Naponta számtalan stresszhelyzetnek vagyunk kitéve, amelyek kezeletlenül szinte időzített bombaként fenyegetik az egészségünket, és szívbetegségekhez vezethet. Érdemes évente-kétévente néhány vizsgálattal feltérképezni, milyen állapotban is van a szerveztük. Soroljuk a lehetőségeket!

Az eddig is közismert tény volt, hogy a magas vérnyomás- és koleszterinszint, az elhízás és a dohányzás a szív-érrendszeri betegségek rizikófaktorai. Most dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a rossz fogak és a szívbetegségek kapcsolatára hívta fel a figyelmet.

Ismert, hogy a dohányzás az egyik legfontosabb rizikófaktor a szívinfarktus, a szélütés és az érszűkület kialakulásában, de bebizonyosodott az is, hogy a passzív dohányzás is növeli a szív-és érrendszeri megbetegedések arányát. Dr. Kósa Éva, a Kardioközpont angiológusa az összefüggéseket világította meg.

Amennyiben nem ismerjük a szív- és érrendszeri betegségek rizikófaktorait, jeleit, a kivizsgálás és kezelés jelentőségét, vagy ha fél-információink, esetleg tévképzeteink vannak róluk, könnyen bajba kerülhetünk. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont szakorvosa a leggyakoribb tévedésekre hívta fel a figyelmet.  

Életmódbeli és genetikai okai is lehetnek a szívritmuszavarnak, de egyes betegségek is okozhatják az aritmiát. Dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta segít megérteni, mi vezethet a normális szívveréstől a szívritmuszavarig.   

Bár szerencsére egyre jobbak a szívinfarktuson átesettek kilátásai, sokan úgy érzik, az esemény után már csak „lassan, öregesen” élhetnek. Holott dr. Matusovits Andrea, a Kardioközpont sportorvosa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint a rehabilitációba beillesztett mozgásprogram minden téren életfontosságú hatással bír.

A hormonális változások miatt, a változókor után a betegségek kockázata magasabb nők körében. A hölgyeket elsősorban az infarktus „csendes”, gyakran minden előjel nélküli, tünetmentesen lezajló formája érinti, mely az esetek többségében végzetes kimenetelű.

Heves szívdobogás, szapora szívverés, szorító mellkasi fájdalom, légszomj, szédülés és félelemérzet – ijesztő tünetek. Szívinfarktus vagy pánikroham? Hogyan lehet megkülönböztetni, és mikor kell kivizsgáltatni, hogyan kell kezelni?

Nagyon sokféle betegség tartozik a szív- és érrendszert érintő kórok csoportjába: szívinfarktus, mellkasi fájdalmat (angina pectoris) okozó koszorúér-szűkület, szívritmus zavar, szívbillentyű hiba. Hogyan előzhetők meg? Megkérdeztük a szakembert.

Ha folyamatos stresszben élünk, ha minden nap teljesítmény kényszer alatt dolgozunk és túlhajszoljuk magunkat, akkor állandósul szervezetünkben ez a megfeszített, készültségi állapot, és a teljesítőképesség határának rendszeres túllépése végül felemészt minket. Ez néhány év alatt krónikus kimerüléshez vezet, a szervezet jelzéseként pedig kezdenek mutatkozni különféle testi és lelki panaszok. Gyakran megjelennek a különböző krónikus betegségek is, többek között a szív- és érrendszeri problémák: a szívritmus zavarok, a magas vérnyomás, a koszorúér-szűkület és annak súlyos következménye, a szívinfarktus.

A szívroham nem jelentkezik egyik percről a másikra, a szívinfarktust elszenvedő ember általában már órákkal, napokkal, vagy hetekkel korábban tapasztalhat a szívének működési rendellenességére utaló, figyelmeztető jeleket. Melyek azok a tünetek, amelyek szívrohamra utalhatnak, és mi a teendőnk akkor, ha ezeket a panaszokat érezzük?

Rohanó világban élünk, ahol az embernek nincs igazán ideje a pihenésre. Ha azonban folyton fáradt, nem lehet csökkenteni vérnyomását és gyakori izomgörcsök gyötrik, annak hátterében komoly betegség is állhat. A Conn-szindrómáról, és annak kezelési lehetőségeiről szakember beszél.

A néma gyilkosnak is nevezett magas vérnyomás állapot olyan súlyos szövődményeket okozhat, mint a stroke vagy a szívinfarktus, így kezelése kiemelt jelentőséggel bír. Előfordulhat azonban, hogy hiába a gyógyszeres terápia, a beteg értékei nem javulnak. Ebben az esetben nem kizárt, hogy hormonális zavar áll a háttérben.

Magyarországon évente 20-25 000 embert veszítünk el hirtelen szívhalál következtében. Ezt a döbbenetes számot csak akkor lehet visszaszorítani, ha minél többen megtanulnának és mernének is életet menteni. A tavaly elindult TEVAgy a Hős! programhoz – melynek célja, hogy Magyarországon mindenki tudjon újraéleszteni – ez év tavaszán csatlakozik Budapest legnagyobb tapasztalattal rendelkező taxitársasága, a Főtaxi, melynek közel 1000 sofőrje képzést kap egy közös oktatás keretén belül arról, mi a teendő vészhelyzet esetén.

Hazánkban a szív-és  érrendszeri betegségek okozzák az elhalálozások több, mint felét. Jó tudni, hogy a megelőzés, vagy időben történő beavatkozás életet menthet.

Az érelmeszesedés már viszonylag korán megkezdődik a fajtól, a nemtől és a földrajzi származástól függetlenül is. Ezért már gyermekkortól oda kell figyelni a helyes életmódra és az étkezési szokások reformjára. Összegyűjtöttük a legfontosabb szíverősítő növényeket és vitaminokat!

Több mint egymilliárd ember, a Föld 15 évesnél idősebb lakóinak egyharmada fújja nap mint nap a füstöt. E káros szenvedély jelenleg több mint 3 millió ember halálát okozza évente. Ez a szám a következő évtizedekben 10 millióra emelkedhet, ami azt jelenti, hogy a dohányzás okozta következményektől 3 másodpercenként meghalhat valaki a Földön.

Tízből öten szív- és érrendszeri megbetegedésben halnak meg hazánkban, holott az orvosok szerint a szívinfarktusok nagy része megfelelő odafigyeléssel megelőzhető lenne. Szeptember utolsó vasárnapja minden évben a Szív Világnapja. Most legyen a tiéd is! Érdekes és szórakoztató programok várnak!

Az aszpirin szedése - a gyógyszer hastóanyagai miatt - bevett kezelési forma szívinfarktus és a stroke megelőzése céljából. Ám előfordulhat, hogy egyes betegeknél hatástalannak bizonyul, így az aszpirinrezisztencia-vizsgálat fontos lehet, különben jelentősen megnő a súlyosabb, gyakran halálos kimenetelű stroke, szívizominfarktus kialakulásának esélye.

A szívbetegek olyan emberek, akik nem akarnak a szívükre hallgatni, a legszívesebben mindent az értelmükkel intéznének el. Ha a szívverés akadozik vagy száguld, az mindig biztos jele annak, hogy a belső rend, ritmus zavara, egyfajta kisiklás következett be. Ha nem vagyunk hajlandók a szívünkre hallgatni, ebben az esetben rákényszerülünk.

Bizonyára veled is megtörtént, hogy egy veszélyes helyzetben a lélekjelenlétedre, gyorsaságodra, határozott segítségedre volt szükség. De vajon tudjuk-e, hogy a életveszélyes pillanatokban mit kell tennünk? Az Országos Mentőszolgálat Alapítvány most azokhoz a helyzetekhez nyújt segítséget, amikor csak magunkra és a legjobb tudásunkra számíthatunk.

A nők 55 százalékának szív és érrendszeri betegség okozza a halálát, ennek ellenére a legtöbben nem fordítanak kellő figyelmet a megelőzésre. Holott, ha egy fiatal nő kap infarktust, nagyobb az esélye, hogy meghal, mint a hasonló korú férfié. A dohányzó nőknél pedig sokkal súlyosabb érszűkület alakul ki, mint az erősebbik nemnél.

A közhiedelemmel ellentétben a nőknél is veszélyt jelent a szívinfarktus. A  nőknél 54%-ra, a férfiaknál 46%-ra tehető a szívinfarktus okozta halálozás. Ennek a visszaszorítása érdekében idén egy nagyszabású jótékonysági kampány indul, amellyel a szervezők szeretnék felhívni arra a figyelmet, hogy a szív- és érrendszeri betegségek nemcsak a férfiakat, de a nőket is komoly mértékben érintik. Pedig a betegség megfelelő odafigyeléssel megelőzhető lenne.

A szív- és érrendszeri betegségeket egyéntől, súlyosságtól és jellegtől függően már korai stádiumban is jelezhetik bizonyos tünetek, így, ha korábban nem is tettük, az itt ismertetett tünetek észlelésekor feltétlenül forduljunk kardiológushoz!

A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek – ezt gondolja a magyar lakosság jelentős része. Miközben nagyon sokan tisztában vannak a helytelen életmód következményeivel, a magyarok közel harmada semmit nem tesz egészsége megőrzése érdekében – állapította meg a CIG Pannónia megbízásából készült országos kutatás.

A pszichoszociális tényezők még a cukorbetegségnél, a dohányzásnál, a magas vérnyomásnál, és az elhízásnál is erősebb jelzői a szívinfarktus előfordulásának. A bekövetkező szívinfarktusok 20-30 százaléka mögött húzódhat meg lelki stressz.

Bár hazánk a világ élvonalába tartozik a szívbetegek ellátása és rehabilitációja terén, sokan még mindig veszélyesnek tartják a szívinfarktus utáni fizikai aktivitást. Dr. Babai László, az Oxygen Medical életmód orvosa azonban arról beszélt, hogy a rehabilitációba beillesztett pontos mozgásprogram minden téren életfontosságú hatással bír.

Magyarországon két és félmillió ember szenved magas vérnyomásban, egymillióan cukorbetegek, és a lakosság fele túlsúlyos. A helytelen életmód miatt minden második ember szív- és érrendszeri betegségben hal meg. Előrejelzések szerint, ha a magyarok nem változtatnak életmódjukon, akkor 2025-ben a mai két és félmillió helyett több mint három és félmillióan szenvednek majd magas vérnyomásban. Kapszulák vagy tabletták rendszeres szedése helyett érdemes úgy élni, hogy a betegségek bekövetkeztének esélyét csökkentsük.