Mi, betegek egyelőre vajmi keveset teszünk azért, hogy csökkenjen az infarktus-halálozás Magyarországon. A javuló eredmények egyelőre a korszerű és rendkívül hatékony ellátásnak köszönhetőek. Csak egy példa: egy mellkasi fájdalmat, rosszullétet tapasztaló beteg ma is átlagosan négy órát vár amíg segítséget kér, pedig ilyenkor akár pár perc is életmentő lehet. A Magyar Kardiológusok Társasága az idei Szívünk Napján, a szeptember 22-én a Millenáris parkba meghirdetett rendezvényén a szakma legelismertebb szakembereivel egyebek mellett abban segítenek majd, hogy tudjunk „bánni” a szívükkel, a panaszainkkal, hogy az ismeretek segítségével a tragédiákat mi magunk előzhessünk meg.
Szívinfarktus – talán az egyik legrettegettebb szó, amitől ma már nemcsak idős, de fiatal, életerős, karrierje csúcsán lévő ember is megrémül. Ma még leginkább a férfiak érintettségéről tudunk, pedig sajnos a nőket is legalább olyan mértékben fenyegeti, csakhogy ők gyakran még kevésbé figyelnek a tüneteire. Nálunk évente 20-25 ezer ember kap szívinfarktust, és ez – csak tavaly - tavaly 5550 életet követelt. Ugyan a nyugat-európai szintű ellátásnak köszönhetően ez a szám Magyarországon az elmúlt húsz évben már csupán a 30 százaléka a korábbi adatoknak, de a kardiológusok még mindig azzal a problémával szembesülnek, hogy átlagosan négy órát várunk, míg segítséget kérünk. És sajnos az életmódunk sem segíti a megelőzést. A Magyar Kardiológusok Társasága idei Szívünk Napja rendezvényén éppen ezért ez a betegség kerül a központba.− Hiába a fejlett infrastruktúra, ha a betegek nem kérnek időben segítséget, vagy utána is keveset tesznek azért, hogy növeljék a túlélési esélyeiket. Az infarktust követő 365 nap meghatározó az egészségük szempontjából. Köszönhetően a legkorszerűbb katéteres ellátásnak, ma a kórházon belüli halálozás mintegy harmada a húsz évvel ezelőttinek. Az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően már húsz katéteres labor működik az országban a legmodernebb infrastruktúrával – ezeken a helyeken az elzáródott ér megnyitása azonnal megtörténik. Az infarktus utáni első évben bekövetkezett halálozások száma azonban még mindig magasabb, mint a nyugat- vagy észak-európai országokban! Sok beteg gondolja azt, miután túlélte az első szívrohamát, hogy megúszta nincs további teendője a saját egészsége érdekében, életmód-változtatásról tehát hallani sem akar − mondja a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke.
− Ha nem csupán a szívinfarktus utáni halálozást nézzük, hanem egy tágabb kört, akkor évente 20-25 ezren halnak meg hazánkban keringésleállás miatt - aminek a leggyakrabban épp az előbb emlegetett szívinfarktus az oka. A túlélés szempontjából nagy jelentőségű az infarktust követő esztendő, az erre az időszakra jellemző halálozások oka leginkább az életvitelben keresendő. De a korai halálozások számát az is emeli, hogy a betegek túl sokat várnak a segítség kéréssel – teszi hozzá prof. dr. Csanádi Zoltán.
Ez nálunk átlagosan több mint négy óra, míg Ausztriában a hezitációs idő csupán 70 perc. Minél hosszabb idő telik el, annál nagyobb szívizomterület károsodik, hal el.
− A hirtelen keringésmegállás (szívhalál) esetén túlélésre csak akkor van esély, ha valaki elkezdi a beteg újraélesztését, és persze ezzel egyidőben a mentőszolgálat segítségét kéri. Ezért nagyon fontos, hogy a laikus újraélesztést minél többen megismerjék, és merjék is alkalmazni. Rajtuk múlhat a beteg élete. A keringés nélküli betegnél mellkaskompressziót, vagyis mellkasnyomást kell alkalmazni, percenként százszor, s közben segítséget kell hívni.
A kardiológiai centrumokban oktatókat is képeznek, akik a szívinfarktust átélt betegeket a gondozásban való felelősségteljes részvételre biztatják. Az életmódváltáshoz tartozik a dohányzás elhagyása, a legalább heti ötször harmincperces mozgás, az egészséges testsúly megőrzése, a kontroll vizsgálatokon való rendszeres részvétel, az előírt gyógyszerek rendszeres szedése, égig a 365 nap során − tette még hozzá az elnök, aki minél többeket biztat arra, hogy szeptember 22-én kijöjjenek a Millenáris Parkba, ahol kardiológusokkal, és minden, a szív megóvásához szükséges lehetőséggel találkozhatnak a látogatók.
Nőként sokat kombinálunk, ami időnként bosszantó, de néha nem is rossz szokás. Kiváltképp akkor, ha olyan szituáció előtt állunk, mint egy lakásból való költözés az új családi házba.
Az otthoni tartós szőrtelenítés egyre népszerűbb megoldás azok körében, akik szeretnének hosszú távon megszabadulni a nem kívánt szőrszálaktól anélkül, hogy időt és pénzt áldoznának drága szalonkezelésekre.
A hálószoba sokkal több, mint egy hely, ahová aludni járunk. Ez az otthon legintimebb tere, ahol kikapcsolódunk, megpihenünk, és új energiával töltődünk fel. Éppen ezért fontos, hogy a berendezése ne csak ízléses, hanem funkcionális és kényelmes is legyen. Cikkünkben összegyűjtöttük a legfontosabb szempontokat, hogy a hálószobád ne csak szép, hanem élhető és nyugodt tér is legyen.
A szobakennel sok gazdi fejében még mindig a „bezárás” fogalmával él együtt, pedig valójában épp az ellenkezője: egy jól bevezetett kennel nyugalmat, stabilitást és biztonságot ad a kutyádnak.
Nőként nem mindig könnyű helytállni a mindennapokban, hiszen a munkahely mellett többnyire rájuk hárul a háztartás vezetése, a főzés és a gyereknevelés is.
A 2015-ben bevezetésre került megyei matricák az elmúlt egy évtizedben egyértelműen igazolták létjogosultságukat, hiszen már jó ideje vezetik az eladási statisztikákat. Érdemes tehát megvizsgálni azt is, mi okozza ilyen mértékű keresettségüket.
A kundalini jóga a kedvesség és a tudatosság jógája, ebből adódóan ideális a gyengédebb nem képviselői számára. De miben és hogyan segíthet nekünk? Hogyan járul hozzá ez a jógaforma a belső tér megtapasztalásához? Ezekre a kérdésekre keressük a választ.
