Lepedékből fogkő, fogkőből gyulladás
A rendszeres fogápolás nem csak a fogszuvasodás megelőzésének szempontjából fontos. Az ételek fogyasztását követően lepedék (plakk) jelenik meg a fogakon, mely megfelelő táptalaj a legtöbb baktérium számára, beleértve a fogakat és a fogágyat károsítani képes mikroorganizmusokat is.
Megfelelő fogmosás hiányában a nyálban található ásványi anyagokkal keveredve fogkő (calculus) kialakulását eredményezi, melynek érdes felszínén előszeretettel telepedik meg még több pathogén baktérium, idővel különböző gyulladásokat és fogínybetegséget okozva.
Fontos tudni, hogy a plakk-képződésre és a szervezet erre adott gyulladásos válaszára különösen hajlamosak a cukorbetegek, vérképzőszervi betegségben szenvedők, anyagcsere-betegséggel élők, akiknek legyengült az immunrendszerük, a várandós nők, dohányzók, rendszeresen stressznek kitett személyek és a szájápolást elhanyagolók.
Baktériumok a szájból a véráramba
Normális esetben a szájban lévő baktériumok nem kerülnek be a véráramba. A fogazat elhanyagolása, s az ezzel együtt jelentkező ínygyulladás, fogínyvérzés azonban olyan apró sérüléseket eredményez az íny felszínén, melyeken keresztül a kórokozók a véráramba jutnak. Amint bekerülnek, bizonyos baktériumok a vérlemezkékhez tapadnak, és ezáltal alvadásra kényszerítik őket a vérerekben. A véralvadás folyamata pedig vérrögök kialakulásához vezethet.
Hogyan lehet ennek a folyamatnak a vége akár szívinfarktus?
Az infarktus során a szívizom szöveteit ellátó artériák valamelyike hirtelen elzáródik, és a szöveti oxigénellátás megszűnik, a szívizomsejtek pusztulnak. Az elzáródás leggyakoribb oka pedig az érelmeszesedés következtében létrejövő szűkület, illetve a szűkületben létrejövő vérrög. A kör bezárult.
A fogápolást azonban sosem késő elkezdeni. Egy vizsgálat során olasz és brit kutatók enyhe fogágybetegségtől szenvedő 35 páciens nyaki artériáit hasonlították össze. A 46 éves átlag életkorú alanyoknál a vizsgálatokat a fogágybetegség kezelése előtt és után is elvégezték. A kezelés után egy évvel nem csak a szájüregi baktériumok mennyisége, de ezzel együtt a gyulladás és az érelmeszesedéssel kapcsolatos érfalvastagodás is jelentősen csökkent.
A kardiológiai kivizsgálás indokai
Vannak olyan helyzetek, amikor szinte kötelező az alapos kardiológiai kivizsgálás – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.
- Ilyen, amikor tünetet tapasztalunk, legyen az enyhe légszomj, szédülés, ha azt érezzük, hogy „rendetlenkedik” a szívünk, ha fáradékonyabbá válunk, csökken a teljesítőképességünk, vagy ha mellkasi, vállba, karba, hasba sugárzó fájdalmaink vannak.
- Ugyanígy rendszeresen ki kell vizsgáltatni magunkat, ha magasvérnyomás betegségünk van, ha tartósan magasabb a koleszterinszintünk, illetve ha a családban halmozódnak a szív- és érrendszeri betegségek.
- Ezen kívül minden rizikófaktor esetén ajánlatos a szűrés. Vagyis mindazoknak, akik túlsúllyal küzdenek, dohányoznak, fokozott a só- és az alkoholbevitelük, stresszes életet élnek, illetve rosszak a fogaik, évente legalább egyszer ajánlott egy – akár előre összeállított csomagként is elérhető – kardiológiai kivizsgáláson részt venniük, a súlyos, akár végzetes következmények kivédése végett.
Forrás: Kardioközpont
