„A hirtelen fellépő betegségek okozta helyzeteket sokszor magunknak kell kezelnünk, amíg a szakszerű segítség meg nem érkezik. A stroke, az agyvérzés, a szívroham általában nem idegen kifejezések senki számára, azonban hasznos ismerete sokaknak még sincs velük kapcsolatban” – mondja dr. Czakler Éva, az Országos Mentőszolgálat Alapítvány alelnöke, mentőorvos. Az Országos Mentőszolgálat Alapítvány által tavaly elkészített Nagy Elsősegély Teszt – amelynek keretében 1000 főt kérdeztek meg balesetek, vészhelyzetek kezeléséről – azt mutatta, hogy számos hiányosság észlelhető a tájékozottság tekintetében. Az alapítvány ezért külön anyagokat készített az elmúlt év során a nyári és a téli veszélyekről, valamint a tévhitekről, amelyek sok esetben nagyobb problémát okozhatnak a már meglévő bajnál.

Mindannyiunk életében előfordulhatnak olyan helyzetek – és sajnos a többség életében legalább egyszer elő is fordul – , amikor a pontos tudás és a lélekjelenlét életet menthet. Ez minden esetben fontos, de ha egy szerettünk vagy hozzátartozónk élete van a kezükben, talán még inkább átérezzük ennek a súlyát. Ezek vissza nem fordítható és meg nem ismételhető helyzetek, ezért is fontos, hogy tájékozottak legyünk, még mielőtt magunknak kellene megtapasztalnunk, hogy mit okozhat a szükséges információ hiánya.

Ma már senki nem engedheti meg magának, hogy arra alapozzon, hogy „ez velem úgysem történhet meg”, se arra, hogy figyelmen kívül hagyja a figyelmeztető jeleket csak azért, mert úgy gondolja, hogy az adott betegség nem fér össze élettani sajátosságaival, korával. Sajnos, a felgyorsult életritmus, a mozgásszegény, egészségtelen életmód, a halmozódó elvárások és a ránk nehezedő növekvő stressz egyre szélesíti azok körét, akik érintettek lehetnek egy-egy súlyosabb betegség kialakulásában, de egyes esetekben a genetika is számít. „Sokan csak legyintenek, és úgy gondolják, úgysem tehetünk semmit, pedig ez nem igaz. Vajon hányan tudják, hogyha a stroke bekövetkezését követően a beteg 90 percen belül kórházba kerül, akkor a folyamat nagy eséllyel visszafordítható, és az agykárosodás elkerülhető?” – teszi fel a kérdést dr.Czakler Éva.

Szélütés (stroke)

A legtöbb betegnél a szélütés figyelmeztető jelek nélkül alakul ki. Főképp a magas vérnyomás, cukorbetegség, dohányzás, szívbetegségek, alkohol, túlsúly okozhatja. Többségében vértelen stroke-ról kell beszélnünk, ami azt jelenti, hogy egy vérrög elzárja az erek útját, így az oxigén- és tápanyaghiány miatt az idegsejtek rövid időn belül elhalnak. A folyamat mechanikájáról talán elég is ennyit tudni, hiszen számunkra inkább az a fontosabb, amit ebből mi is láthatunk.

Az egyik testfél zsibbadása, az azonos oldalon található végtagok érzéketlensége, a beszédértési és hangképzési zavarok, a hirtelen kialakuló látásproblémák, a szédülés, az erős fejfájás, a tudatzavar vagy éppen a térbeli tájékozódás zavara mind árulkodó jelek. De ha biztosra akarunk menni, három betűt kell az eszünkbe vésnünk: MBE. Az MBE mozaikszó, amelynek segítségével az orvosok szerint még a laikusok is könnyűszerrel felismerhetik a bajt. Lényege, hogy három egyszerű dologra kell megkérni a veszélyeztetett személyt: mosolyogjon, beszéljen, és emelje fel egyszerre mindkét karját. Ha ezek közül bármelyik is nehézséget okoz, azonnal hívni kell a mentőket. További fontos jel lehet még az is, ha megkérjük, nyújtsa ki a nyelvét, és a nyelv elcsavarodik a jobb vagy a bal oldal felé. Ha már a baj megtörtént, a legfontosabb tényező az idő. Ha a beteg 90 percen belül megkapja a megfelelő kezelést, akkor a helyzet súlyossága tompítható, sok esetben teljesen visszafordítható. Így tehát elsődleges feladatunk a gyors felismerés és a gyors reagálás. Amíg a segítség megérkezik, addig pedig fontos, hogy ne hagyjuk a beteget, hogy bármit egyen vagy igyon. Ha háton fekszik, és hányni kezd, fordítsuk az oldalára, ha pedig a helyzet úgy kívánja, kezdjük el az alapszintű újraélesztést.

Az agyvérzésről kevesen tudják, hogy a stroke egy bizonyos fajtáját jelenti: ez a vérzéses stroke. A vérzés keletkezhet az agyon belül, illetve az agyat körülvevő területen, kialakulásában pedig közrejátszhat a kezeletlen magas vérnyomás és érfejlődési rendellenességek is. Tünetei hasonlóak, mint a vérzés nélküli stroke-éi, de előfordulhat eszméletvesztés és görcs is. A szükséges lépések ugyanazok.

A szívinfarktus kialakulásához főként a magas koleszterinszint, túlsúly, magas vérnyomás, dohányzás, stressz járulhat hozzá. Gyakran egyáltalán nem olyan teátrális jelekkel mutatkozik meg, ahogyan azt a hollywoodi filmekből megszokhattuk. A tünetek alapvetően könnyen felismerhetők lennének, viszont az, hogy milyen mértékben jönnek elő, már egyénileg változó, így nem annyira könnyű észlelni minden esetben. A nyomásérzés vagy a szorító mellkasi fájdalom, az innen kisugárzó fájdalom a bal karba, bal oldalba, a has felső részének fájdalma, a légszomj, az izzadás, a hányinger és a megsemmisülés érzése lehet jól látható és szolidabban megjelenő is. A lényeg, hogy a tüneteket felismerve a legfontosabb faktor itt is az idő, és az, hogy amíg a segítség megérkezik, az alapvető fogásokat el tudjuk végezni, és lélekjelenlétünk kitartson a segítség érkezéséig.

Ha újraélesztés szükséges

Az újraélesztéskor szükséges teendők ismerete életmentő lehet: ilyenkor a fejet hátra kell hajtani, 10 másodpercig ellenőrizzük, hogy van-e légzőmozgás, azaz hallom-e, hogy a beteg veszi a levegőt, érzem-e az arcomon, hogy kifújja, illetve látom-e, hogy emelkedik a mellkasa. Ha nincs légzőmozgás, akkor kezdem el nyomni a mellkast, és szájból szájba fújni a levegőt 30:2 arányban, amíg a mentő meg nem érkezik.