A mozgásszegény életet élő, fokozott és egyenetlen pszichés igénybevételnek kitett embereknél alakulhatnak ki leginkább a szív- és érrendszeri betegségek. A szívinfarktus, napjaink menedzserbetegsége azonban megfelelő életvitellel és helyes táplálkozással megelőzhető. Persze az őseitől örökölt géneket senki nem tudja megváltoztatni, de helyes étrenddel kedvezően befolyásolható az örökölt kockázat is.

Só helyett bors

A vérnyomás gyakran már gyermekkorban emelkedni kezd, a felnőtteknek pedig az életkor előrehaladásával mind nagyobb hányada szenved ettől a betegségtől. A megfogalmazás azonban pontatlan, mert a vérnyomás emelkedése legtöbbször nem jár szenvedéssel, és ha nem mérik, a magas érték ki sem derül, csak amikor infarktus vagy agyi katasztrófa döbbent rá erre a súlyos kockázati tényezőre. Franz H. Messerli, az amerikai St. Luke’s-Roosevelt Kórházcentrum orvosi igazgatója és munkacsoportja áttekintette azokat a táplálkozási, életviteli kérdéseket, amelyek e kedvezőtlen változásban szerepet játszanak.

Az egyik legsarkalatosabb pont, hogy az emberek többsége túl sósan étkezik. Az egészségügy törvényi szabályozása számos országban, így nálunk is adókkal igyekszik az élelmiszeripart rászorítani arra, hogy kisebb mértékben sózza az ételt, de célszerű az ennivalók csomagolásán megnézni a sótartalmat. A professzor szerint napi 2-3 gramm só volna a legjobb, de valójában ennek a többszörösét fogyasztjuk. A magyar háztartások különösen sósan étkeznek: mérések szerint a férfiak 17,5, a nők 12,1 grammot fogyasztanak naponta, és már a gyerekeknél is magasabb a sófogyasztás, mint amennyi egészséges lenne.

Ez persze nem jelenti azt, hogy íztelen ételeket kellene enni. Érdemes a bors, a friss és szárított növényi ízesítők és fűszerek erőteljesebb használatával az ételek ízesítésének alternatív formái felé fordulni. A nátriumban gazdag só is helyettesíthető: kapható például egyharmad nátrium-kloridot és kétharmad kálium-kloridot tartalmazó termék is, amelynek íze szinte megegyezik a konyhasóéval, mégis sokkal egészségesebb. Ily módon a szervezet káliumbevitele is nő, ami szintén jótékonyan hat a vérnyomásra.

Fokhagyma és levendula

Kutatások azt is bizonyították, hogy az alacsony káliumbevitelnek, az elhízásnak, a csekély fizikai aktivitási szinteknek nagyobb kihatásuk van a vérnyomásra, mint a magas nátriumbevitelnek. Optimális a vérnyomás, ha 120 higanymilliméter körüli, 140-től pedig már magas értékről beszélünk – tájékoztatott Dr. habil. Barna István, a Magyar Hypertonia Társaság titkára a lifenetwork.hu-n megjelent interjúban. A 130-140 higanymilliméter értékre már érdemes odafigyelni rá. A szakember szerint ilyenkor gyógyszerek helyett inkább fokhagymát, petrezselymet, levendulát kell fogyasztani.

Sokféle diétát is ajánlanak. Ilyen a világszerte sokat emlegetett, angol nevének kezdőbetűi alapján elnevezett DASH diéta, amelyről összeállítói már a róla szóló könyv borítóján azt állították, hogy „csökkenti a vérnyomást 14 nap alatt – gyógyszer nélkül”. A lényege: naponta négyszer gyümölcs, zöldség, két-három alkalommal sovány tejtermék, rendszeres hal- és baromfihús-evés. Ez az étrend leszorítja a telített zsírok, a vörös hús és a cukrozott ételek-italok fogyasztását is.
Az alkohol, elsősorban bor mérsékelt fogyasztása – férfiaknál két, nőknél naponta egy deci – és a fekete csokoládé evése szintén csökkenti a vérnyomást, de a hízás veszélyére is figyelni kell – olvasható a European Heart Journal szaklapban megjelent cikkben. Minden 10 kilogramm leadott súly 5–20 higanymilliméterrel csökkenti a vérnyomást.

A rendszeres testmozgás – gyaloglás, úszás, biciklizés – napirendbe iktatásával is sokat tehetünk a szívinfarktus elkerüléséért. Naponta fél–egy órányi testedzés segít alacsonyan tartani a vérnyomást. A rendszeres fizikai terhelést, a mozgást még a legegészségesebb táplálkozás sem helyettesítheti. Különösen nem az ülőmunkát végzők esetében.

A genetikai hatás is mérsékelhető

A genetikusok egyre több génről tudják, hogy mely betegségek megjelenésében van szerepük. A 9p21 genetikai változat például a szívbetegség kockázatát fokozza, ezért szívinfarktusra nagyobb esélyük van azoknak, akik ezt a génvariánst hordozzák. Jamie Engert, a quebec-i McGill Egyetem genetikusa munkatársaival két nemzetközi vizsgálat adatait elemezve kimutatta, hogy ha valaki megfelelő étrendet választ, még a veszélyes génváltozat okozta kockázatot is csökkenteni tudja.

Az Interheart nevű kutatásban 4294 vizsgálati alany szerepelt, akik különböző etnikumokhoz tartoztak: európaiak, dél-ázsiaiak, kínaiak, arabok és latin-amerikaiak voltak közöttük. A genetikai összefüggést háromféle étrenddel kapcsolatban nézték. Az egyik a távol-keleti volt: benne szójaszósz, tofu, zöld levelű növények, tojás és kevés cukor. A második a szokásos nyugati ételsor: hús, tojás, sózott és megsütött ennivalók, sok cukor, magok és desszertek. A harmadik étrend az egészségesnek tartott változat volt: sok nyers zöldség, gyümölcs, diófélék, sovány tejtermékek, desszertek. A Finrisk című tanulmányban csaknem húszezer Finnországban élő ember genetikai és táplálkozási összefüggéseit vizsgálták. Azt nézték, hogy szív- és érbetegségek szempontjából védettebbek-e a 9p21 genetikai változattal élő emberek, ha sok friss zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak.

A vizsgálatok azt bizonyították, hogy a táplálkozástudománnyal foglalkozó szakemberek által eddig is ajánlott étrend, amely naponta négy-öt adag gyümölcsre és zöldségre épül, mérsékli még a kedvezőtlen genetikai tulajdonságok kockázatot növelő hatását is. Ron Do, a PLoS Medicine című szaklap által közölt dolgozat első szerzője hangsúlyozta, hogy „további kutatásra van szükség, hogy megértsük ennek az összefüggésnek a lényegét és ezáltal azt az anyagcsere-folyamatot, amelyben a 9p21 gén szerepet játszik”.

 Forrás: www.webbeteg.hu

Piac&Profit Magazin novemberi NHD melléklet