Amikor nevelési problémákról, dacos gyerekekről, nyűgös babákról hallok, a szülők is feszültek, tehetetlenek, tanácstalanok, aggódnak és gyakran már nagyon fáradtak is. Görcsösen próbálják megtalálni a problémák okát és kísérleteznek újabb és újabb nevelési módszerekkel, praktikákkal, “trükkökkel”, amik aztán vagy meghozzák a megoldást vagy nem. Mi lenne, ha kivennénk a feszültséget a folyamatból és nevetéssel próbálnánk megoldani ezeket a helyzeteket? Néhány ötlet következik – csak humorérzékkel rendelkező szülőknek.
Hol használhatod a nevetést a nevelésben?
1. Megelőzésre
Amikor éppen elindulnátok valahova, és tudod, hogy tiltakozás lesz az öltözés, a pelenkázás ellen, megelőzheted a hisztit egy kis viccelődéssel, például egy kis kitalált mondókát vagy dalocskát költhetsz az öltözéshez, vagy azt mondhatod, hogy “jó, akkor a plüssmackó veszi fel a pelust és ő jön el velem a nagymamához.” – és már öltöztetheted is a mackót.
Azokban a helyzetekben, amikor a kicsi rendületlenül ellenáll annak, amit várnál tőle, a legjobb védekezés a megelőzés. Ha utálja a pelenkázót, pelenkázd a földön és találj ki a pelenkázáshoz egy csiki-dalt, amit már akkor megkezdesz, amikor még eszébe sem jutott tiltakozni. Vagy ha nem akar menni öltözni kapd fel a válladra és játsszátok, hogy “sóóóót vegyeneeeek!”
2. Hangulatoldásra
Már egész kis korban is kialakulhatnak játszmák köztetek: te azt mondod, hogy most le kell feküdni, ő nem akar, te mégiscsak le akarod fektetni, ő még mindig nem akarja – az akaratotok egymás ellen feszül és mindenki bizonyítani próbálja, hogy az övé nagyobb…
Mi a megoldás? Például elbábozhatod neki két plüssállattal, mi történt a macival, aki nem feküdt le, amikor az anyukája kérte. Ezzel oldod a viharos hangulatot.
“Nem lesz ebből az, hogy rászokik erre?” – kérdezheted most. Igen, rászokhat. De ez egyáltalán nem gond.Ez a kis szokás lehet a későbbi nagy közös esti fejből való mesélések kezdete, az esti rutin részévé tehetitek. De nem csak alváskor, hanem bármilyen más “viharos” helyzetben is beválik, ha “átkapcsolsz” a “bebizonyítom, hogy erősebb vagyok”-csatornáról a “nevetős” csatornára.
3. Figyelemelterelésre
Különösen kisebbeknél, 1 éves kor körül, amikor még csak próbálgatja a kicsi az akaratát és mindennel elkezd ellenkezni, akkor működik legjobban az egymásnak feszülő helyzetekben a figyelemelterelés. Egy kis dögönyözés, csikizés, grimaszolás és máris elfelejtette a baba, hogy ő éppen ellenkezni akart.
4. Ha rá akarod szoktatni valamire
Új szokásokat, mint kanállal evés, fogmosás stb. néha kevésbé szeret a baba, nem akarja csinálni őket, nem akar együttműködni bennük, vagy egy darabig az újdonság varázsa miatt csinálja, de aztán elkezd tiltakozni. Ilyenkor jöhetnek jól a közösen költött kis versikék, pl. “Így mossuk a fogunkat, sika-sika-sika.” és a játékok pl. “megmossuk a macik fogát, a babák fogát, az autók fogát – jaj, az autóknak nincs is foga”. Hasonló versikéket, dalocskákat, játékokat ki lehet találni a kanalazásra, bilizésre, öltözésre, pelenkázásra és az élet számtalan egyéb helyzetére – a lényeg, hogy ne erőltetve, hanem vidáman tanulja meg az új szokásokat a kicsi.
5. Ijedtség ellen
Vannak olyan helyzetek, amikor egyik napról a másikra félni kezd a kicsi bizonyos dolgoktól, hajszárítótól, ijesztő embertől stb. Ilyenkor segíthet, ha utánozzuk a hajszárító hangját, ha megmutatjuk, hogy ha megnyomja az ijesztő bácsi orrát, akkor tülköl, vagy meg lehet húzni a szakállát. A lényeg, hogy te se ijedj meg a helyzettől, ne akard mindenáron megoldani, hanem keresd a tréfás megoldásokat, így hamarabb és sokkal szórakoztatóbban oldódik majd meg minden helyzet.
No és nem utolsósorban: nevetve sokkal könnyebb elviselni a dackorszakot, mint szenvedő képpel várni, mikor múlik el végre.(Forrás: kismamablog)
