A karnevál latin eredetű szó - a caro húst, a vale búcsút jelent - így a szóösszetétel valójában a jól ismert húshagyókedd hagyományos keresztény ünnepére utal. Így, vagy úgy: a karnevál, a farsang és az ezzel járó jelmezes, táncos, vidám báli forgatag egyben a közelgő tavaszt köszönti. S a természet megújulásának ősi, vallásos rítusaiból ered, hogy az emberek különféle maguk készítette maszkokba bújva, úgymond távol tartják a gonoszt, s termékennyé varázsolják a földet. Mára az említett maszkok, jelmezek, álarcok megszelídültek, vagy teljesen átváltoztak.

Sokszor különösebb jelentéstartalommal sem bírnak, a lényeg inkább az, hogy alkalomhoz illők, mutatósak legyenek.

Valljuk be, ha a meghívó nem ad egyértelmű eligazítást, akkor a legtöbben kétségbeesve kutatni kezdünk a gardróbban, és rövid idő után nyugtázzuk, hogy persze nincs egy valamire való rongyunk sem, amiben elmehetnénk a szóban forgó estélyre.

S rögtön jönnek a kérdések is: mit kell felvenni, hogyan kell megjelenni?

A báli ruhák, parti-dresszek terén sem mentesülhetünk a legfrissebb és legőrültebb divathóbortok hatásától. Az anyagok-színek kombinációs lehetősége a technológia fejlődésével óriási mértékben kiszélesedett, melynek köszönhetően a sokat emlegetett kis- és nagyestélyinek megszokott forma- és színvilága minden értelemben újszerű, nem egyszer meghökkentő, sőt van, hogy szokatlanul idegen.

Istennő, Végzet Asszonya, vagy Tüzes Naiva?

Mindegy, de légy igazi nő, aki bájosan romantikus és egyben provokálóan erotikus!

Milánóban - a divat fővárosában - az idei szezonra a vég nélküli fényűzés jellemző. Pompa és csillogás, az anyagok határtalan gazdagsága, a szőrme, a bőr, a selymek, organzák, szaténok, bársonyok orgiája vonul fel előttünk, s mindez mégis valami megfoghatatlan eleganciával párosítva.

A ruhák a női test amúgy is legfőbb ékeit emelik ki, a lényeg a derék, a vállak és a szép dekoltázs. A látványt hatalmas, buja sálak és dekoratív övek teszik még izgalmasabbá.

A további kiegészítőkön is nagy hangsúly van: a táskák, cipők, fejpántok, ékszerek, varázslatos báli sminkek és gyönyörű hajkoronák tekintetében a kreativitás a tetőfokára hág.

 Ami pedig a kelméket illeti: legutóbb talán az ötvenes években választhattak a bálozók ennyire gazdagon. A színek: rózsaszín finom pasztell-zölddel és babakékkel. De jelen van a tojáshéj színű hagymaszoknya is, amely a nyolcvanas évekbe repít vissza.

Itthon persze azon sem szabad csodálkozunk, ha a kissé asszonyos, olykor dámás kreációk mellett mindenféle harsány, élénk színű ruhaköltemények úsznak elénk, hiszen most minden megengedett.

Ami talán egyedül nem, ha a hétköznapokon viselt kiskosztumöt "felejtjük magunkon" estére, a szoknya-blúzt pedig végképp felejtsük el.

S végül egy mondat a férfiak öltözködéséről: vannak bálok, ahol a szmoking kötelező, a sötét színű öltöny azonban szinte mindenhol elvárás. De ha valaki nagyon nem szereti a nyakkendőt, az vékony, pamut grabóval megúszhatja.

Fotó: Náray Tamás