Abszurdum, hogy a magyar állam azt preferálja, ami károsabb és drágább, azaz aminek hosszú távú egészségkárosító hatása nagyobb, miközben a lehetséges többletbevételt a dohányzásról történő leszokás támogatására fordíthatná az állam.

A COPD egy krónikus, légúti szűkülettel járó betegség. A COPD négy betűje rövidítése az angol Chronic Obstructive Pulmonary Disease kifejezésnek, ami szó szerinti fordításban krónikus obstruktív tüdőbetegséget jelent. Ez egy olyan megelőzhető és kezelhető betegség, amit a visszafordíthatatlan hörgőszűkület jellemez. A légúti áramlás csökkenés a tüdő kóros gyulladásos reakciójának a következménye, ami szöveteket károsító gázok és részecskék – döntő mértékben a dohányfüst – hatására alakul ki. Bár a COPD a tüdő betegsége, azonban jelentős, a szervezet egészét érintő elváltozások is kísérik. Egyre több jel mutat arra, hogy a COPD kapcsán kialakuló gyulladás nemcsak a légutak izomzatát károsíthatja, hanem a test változatos helyein a szövetek gyulladását idézheti elő, ami aztán az érintett szervek működésének károsodásához vezethet (csökken a működőképes vázizomzat, a szívizom, valamint a csontok tömege, károsodhatnak az ízületek, izomsorvadás, csontritkulás, ízületi panaszok léphetnek fel).
Kialakulásának a legfontosabb és leggyakoribb oka a dohányzás: a COPD-s betegek 85–90 százalékában a dohányzás szerepet játszik a betegség kialakulásában!

A COPD népbetegség, hazánkban legalább 600.000 embert, elsősorban dohányost érint. A betegség gyakorisága a nők körében a férfiakénál valamivel alacsonyabb, de az előfordulása világszerte emelkedik. Az eddigi felmérések alapján a 3–3,5 millió magyarországi dohányos 15 százaléka küzd a betegséggel. Részben az ő tájékoztatásukra és a dohányzás „eredményeképpen” fellépő fenyegető betegség terjedésének megelőzése érdekében alakult meg hét évvel ezelőtt az Oxigénnel Kezeltek Közhasznú Egyesülete (OKKE).

Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy hogyan, mit és mennyit dohányzunk. A lehető legjobb megoldás természetesen, ha egyáltalán nem is kezdjük el, illetve ha már dohányzunk, akkor szokjunk le e káros szenvedélyünkről. Az esetek 80–90 százalékában a COPD megelőzhető lenne a dohányzás elhagyásával, vagy ha nem is szoknának rá az emberek. A leszokás soha nem késő! (Például a COPD kezelésében használatos gyógyszerek hatékonysága nem éri el a dohányzás abbahagyása által elérhető kedvező hatások mértékét!).
A felmérések szerint tízből hét dohányos szeretne leszokni a káros szenvedélyéről, de ehhez segítségre van szüksége, így ne szégyelljen problémájával szakemberhez fordulni!

Mindemellett az elmúlt évben a romló gazdasági helyzettel párhuzamosan (és részben annak köszönhetően) drámai változás zajlik le a hazai dohányzási szokásokban. Bár a sajtóban megjelentek olyan hírek is, hogy csökken a magyar dohányosok száma, igazából csak az elszívott cigaretták száma csökkent a dohányzok szokásainak megváltozása miatt.
Ahogy emelkedik a cigaretta ára (és/vagy csökken az érintett jövedelme), úgy keresik a dohányzók az egyre olcsóbb megoldásokat. Hosszú évek óta folyamatosan emelkedik a sodrós dohány piaci súlya a dohánytermékek piacán, és immár minden 4. szál elszívott cigarettát kézzel készítenek. Ennek hosszú távú következményei, így a COPD kialakulásához történő „hozzájárulásuk” kiszámíthatatlan.

Az adatok szerint a kézi készítésű cigarettával negyedével több füst kerül a tüdőbe, ráadásul a dohányosok ilyenkor jellemzően nem használnak füstszűrőt, így a füst mindenféle minimális szűrés nélkül kerül a tüdejükbe. A dobozos cigi tartalma ellenőrzött, a nikotin, kátrány és szénmonoxid kibocsátás kötelezően szerepel a dobozokon, a sodrós dohányt szívóknak viszont fogalmuk sincs arról, hogy mennyi káros anyagot visznek be a szervezetükbe. (Ráadásul, ha a dohányos maga készíti el a cigarettáját, előfordulhat, hogy a „gyártástechnológia” tökéletlensége okán (pl. túl tömör, túl laza cigaretta) a káros égéstermékek mennyisége is megváltozik.)

A sajtóban már többször megjelent adatok szerint 2005-ben egy doboz átlagos cigi adótartalma 318 forint volt, az ugyanennyi cigi előállítására alkalmas sodrós dohányé pedig 108 forint volt. Azóta ugyanennek a cigarettának az adótartalma 421 forintra nőtt, miközben a sodrósé csak 169 forintra. Nem javít a helyzeten a tervezett jövedéki adó módosítás sem, mert bár a különbség nem nő tovább, a dohánytermékek általános drágulása mellet ez az adóelőny fennmarad.
Jelenleg már ott tartunk, hogy sodrós dohányt szívni olcsóbb, mint a feketepiacon megvenni a cigit!

Az OKKE értetlenül szemléli, hogy a sodrós cigi adótartalma alacsony, és kevésbé emelkedik, mint a dobozosé, miközben folyamatosan arról lehet hallani, hogy nincs elegendő pénz az egészségügyre. Abszurdum, hogy a magyar állam „adókedvezményekkel” preferálja azt, ami hosszabb távon károsabb, így költségesebb is, miközben plusz bevételekről mond le.

Ma már az ország minden tüdőgondozójában van megfelelően képzett szakember arra, hogy gondozza a dohányzásról leszokni akaró embereket, de egyszerűen nincs rá idő és pénz. Nem véletlen tehát, hogy nem csak mi, de tüdőgyógyász szakemberek is megfogalmazták már, hogy jó és logikus megoldás lenne, ha a dohányáruk bevételéből származó összeg egy bizonyos részét – de legalább a „sodrós dohány” adóemeléséből származó többletösszeget – arra fordítanák, hogy a dohányzást elhagyni akaró betegnek legyen hova fordulni, ahol megkapja a leszokáshoz szükséges támogatást és a megfelelő gyógyszereket, eszközöket.

Ez mindenki – a dohányosok, a potenciálisan érintettek (családtagok, a dohányos környezetében élők), az egészségügy, és a költségvetés – közös érdeke, így bízunk benne, hogy ez az egyszerű és (költség)hatékony elképzelés megvalósul. Segítségével az ország költségvetésének plusz terhelése nélkül juthatna további forráshoz a dohányzás prevenció és a leszokás támogatása.


Az Oxigénnel Kezeltek Közhasznú Egyesülete (OKKE)
Az Oxigénnel Kezeltek Közhasznú Egyesülete (OKKE) 2003. április 30-án, betegek összefogásával alakult meg. A betegszervezet megalakulásának az volt a fő célja, hogy az otthonukban kezelt krónikus obstruktív légúti betegeknek (COPD-s betegek) és családtagjaiknak a felmerült, nem szakmai jellegű problémáik megoldásában segítséget nyújtson, és ezzel hozzájáruljon életminőségük javulásához.
Az Egyesület olyan önkéntesen létrehozott közhasznú nonprofit szervezet, amely a COPD-ben szenvedő tüdőbetegeknek, vagy a betegségben potenciálisan veszélyeztetetteknek kíván tájékoztatást és segítséget nyújtani. Az Egyesület az egyetlen olyan civil szervezet Magyarországon, aki felvállalta a COPD-s tüdőbetegek érdekképviseletét.
Fő célkitűzései a dohányzás elleni küzdelemben történő hangsúlyos és hatékony részvétel mellett, hogy széles körű ismeretterjesztéssel hatékonyan vegyen részt a COPD megelőzésében és a már beteg emberek életminőségének javításában, valamint hogy az érintett betegeknek hatékony és sikeres érdekképviselet biztosítson.