Öt gyermekjogi szervezet indított közös online felmérést gyermekek részvételével, hogy az érintettek véleménye is befolyásolja az Európai Unió gyermekjogi stratégiájának majdani kialakítását.
Az online módon elvégzett vizsgálatban több mint 10 ezer gyerek és fiatal vett részt, az így készült jelentésből pedig többek között kiderült, hogy sok gyerek boldogtalan, gyakoriak a mentális problémák és a többség örülne a kevesebb házi feladatnak is.
A felmérés lebonyolítását – az öt gyermekjogi szervezettel szorosan együttműködve – az Európai Bizottság kezdeményezte. A „Mi Európánk, a mi jogaink, a mi jövők” című felmérés során a kérdőívet magyar gyerekek is kitölthették, és ki is töltötték.
Ez az ő jövőjük, így a véleményüknek is tükröződnie kell az EU döntéseiben – jelentették ki az UNICEF, a ChildFund Alliance, az Eurochild, a Save the Children és a World Vision képviselői.
Most először fordult egyébként elő, hogy ennyi gyermek és fiatal alakíthatja közvetlenül az EU politikáját. A jelentés egy igen fontos időszakban született meg, mert a gyerekek viselik a COVID-19 járvány pszichológiai és gyakorlati következményeit és a következő években alkalmazkodniuk kell egy új valósághoz.
A COVID-19 járvány a stressz és bizonytalanság felé taszította a gyerekeket Európában és a kontinensen túl – derül ki a jelentés fontosabb megállapításai közül. A felmérésben résztvevők közül ötből egy gyerek mondta azt, hogy boldogtalan és szorong a jövő miatt a mostani helyzetben.
Tízből majdnem egy válaszadó gyermek esetében tetten érhetőek mentális problémákra utaló tünetek, ilyen lehet a depresszió vagy a szorongás. A felmérésben résztvevő lányok ilyen szempontból sokkal nagyobb veszélyben vannak, mint a fiúk, és az idősebb gyerekek is több problémáról számoltak be mint a fiatalabbak.
A gyermekek harmada tapasztalt diszkriminációt vagy kirekesztést. Ez az arány 50 százalékosra nőtt, amikor fogyatékossággal élő, menekült, etnikai kisebbséghez tartozó, vagy a magukat LGBTQ+ közösség tagjaiként azonosító fiatalokat kérdeztek.
A gyermekek kétharmada boldog az iskolában, azonban a válaszadó 17 évesek 80 százaléka érzi úgy, hogy az oktatás nem készíti fel őket a jövőre.
A konzultációban résztvevő gyerekek többsége szívesen vinne változásokat az iskolai életébe. Hatvankét százalék kevesebb házi feladatot, 57 százalék pedig érdekesebb órákat szeretne. A válaszadók közel harmada szeretné befolyásolni az iskolai tananyagot, például több sport tevékenységgel (33 százalék), a gyermekjogokról való tanulással (31 százalék) és több művészeti tantárggyal (31 százalék).
A megkérdezett gyerekek és fiatalok 88 százaléka ismeri a klímaváltozást és annak a környezetükre gyakorolt hatását, 8 százalékuk valamelyest tudatában van a jelenségnek.
„Jelentős mérföldkő ez a gyermekek bevonása szempontjából. A gyerekek az őket érintő témák szakértői és ez a konzultáció is bebizonyította, hogy a fiatalok a jelen fontos alakítói.” – mondta az Európai Bizottság elnökhelyettese, Dubravka Šuica.
