Életforma.hu

ÉLET-MÓD

A fertőzések terjedésének oka

Az EASAC jelentése részletesen foglalkozik az újonnan megjelenő és gyorsan terjedő betegségekkel, külön is említve Romániát és Magyarországot, hiszen ezen államokból jelentették tavaly a nyugat-nílusi vírus felbukkanását. 


A fertőző betegségek kezelése Európa egészségügyi terheinek 10%-át teszi ki, és a kontinens lakossága változatlanul védtelen a fenyegető fertőzésekkel szemben – ez is olvasható az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének legfrissebb jelentésében. A Magyar Tudományos Akadémia, mint az EASAC tagintézménye adja közre a teljes angol nyelvű jelentést, amelyben az EASAC hatékony intézkedéssorozat bevezetését javasolja az EU országainak.
A fertőzések megállítása és visszaszorítása hatalmas kihívást jelent nemcsak Európában, hanem az összes kontinensen –állapítják meg az EASAC szakértői, összhangban az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének állásfoglalásával. Az EASAC új jelentése az elmúlt hat év tapasztalatainak összegzése, amelynek közreadását az EU tanácsadó testülete az Egészségügyi Világnapra időzítette. A WHO ugyanis idén a fertőzések kezelését egyre gyakrabban megnehezítő vagy meghiúsító, az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok veszélyeire figyelmeztet. Az EASAC jelentésében is részletes elemzés olvasható a kezelésekre nem reagáló, sokféle antibiotikumnak ellenálló baktériumok okozta veszélyről.

Az EASAC jelentése részletesen foglalkozik az újonnan megjelenő és gyorsan terjedő betegségekkel, külön is említve Romániát és Magyarországot, hiszen ezen államokból jelentették tavaly a nyugat-nílusi vírus felbukkanását. Az állatokról az emberre terjedő fertőzést, ún. zoonózist a beteg állatok vérét is szívó szúnyogok terjesztik. A jelentés készítői kiemelt veszélynek minősítik a zoonózisokat, valamint olyan egyéb fertőzések megjelenését, amelyek a klímaváltozás okozta hőmérsékletemelkedés következtében terjednek át melegebb vidékekről Európába. Az EASAC szakértői sürgetik a tagországok illetékeseit, hogy fordítsanak figyelmet a korábbról már ismert és egyes vidékeken ismét szaporodó kórokozókra, pl. a tuberkulózisért felelős baktériumra.
A fertőzések terjedésének oka a globalizáció és a növekvő utazási kedv- állapítják meg az elemzők. A nemzetközi adatok alapján a világ tíz legforgalmasabb nagyvárosa Európában található. Korábban hetekig vagy hónapokig tartott, amíg egy kórokozó elterjedt egy földrészen. Ma ez az idő egy hosszabb repülőút óráira csökkent.

Nem szabad elhanyagolni a bioterrorizmus okozta fenyegetettséget– fogalmazzák meg a jelentés szerzői. Az EASAC a bioterrorimust ma még inkább fenyegetésnek, mint valós veszélynek minősíti, de szükségesnek tartja egy Európa-szerte összehangoltan működő megfigyelő rendszer létrehozását új és váratlan kórokozók idejében lehetséges azonosítására. Európában az ilyen mikrobák ma még csupán a következményes járvány kialakulásával válhatnak nyilvánvalóvá – áll a jelentésben.

Az EASAC ajánlásai
A járványok nem kezelhetők az egyes nemzetállamokban elkülönülten – figyelmeztetnek az európai testület szakértői. Az EASAC úgy véli, hogy az Európai Unió kulcsszerepet játszik a fertőzések hatékony megállításában és leküzdésében, ezért a jelentés számos intézkedés bevezetését javasolja a legújabb tudományos eredmények széles körű hasznosítására és a korszerű tudás elterjesztésére.
Az elsődleges feladat a kórokozók terjedésének jobb megértése, a megfigyelőállomások tevékenységének jobb összehangolása. A felfedező kutatások erőteljesebb támogatása szükséges, hiszen ezek vezethetnek el az eljövendő fertőzések hatékonyabb kezeléséhez. A felfedező kutatások támogatása mellett folyamatosan oktatni és képezni kell a fiatal tudósokat a felfedező kutatások folytatásának módszertanára. Elengedhetetlen az ipari újításokat korlátozó akadályok lebontása is.
A közegészségügyben az EASAC az új kórokozók kiszűrésére irányuló új módszerek bevezetése, a kiemelten veszélyeztetett lakossági csoportok meghatározása és figyelemmel kísérése, valamint a közegészségügyi és az állategészségügyi tevékenységek jobb összehangolása mellett foglal állást.
A jelentés szerzői ugyancsak sürgetik a klinikai vizsgálatok engedélyezésének és szabályozásának egyszerűsítését, szorosabb együttműködést szorgalmazva az egyes tudományágak művelői között, hangsúlyozva a mikrobiológiai továbbképzések jelentőségét is.
A döntéshozók számára az EASAC azt javasolja, hogy az EU illetékes intézményei kapjanak több felhatalmazást a fertőzések megfigyeléséből adódó intézkedések bevezetésére. A nemzeti oltási stratégiák nagyobb összehangolása is kulcsfontosságú.

Az EASAC üdvözli, hogy az Európai Bizottság kiemelten fontosnak tartja a kialakult fertőzések kezelését, és jelentős szerepet tulajdonít ezek leküzdésében az új technológiáknak. Az elemzők hozzáteszik, hogy a jövőben a hatékonyabb együttműködés, a veszélyek felmérése, a kórokozók azonosítása és figyelése, fejlettebb diagnózis, jobb kezelési módok és új oltások szükségesek a megbetegedések előfordulásának visszaszorítására. Az egészségpolitika felelőseinek az ellenőrzés javítását és a terjedés megállítását kell előtérbe helyezniük.

Az EASAC szakértői aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy az általános európai vélekedés szerint a fertőzések elsősorban a fejlődő országok lakosait fenyegetik. Az európaiak meggyőződése, hogy a fejlett országokban megoldották a járványokkal összefüggő gondok nagy részét. A közelmúlt világjárványai – a SARS (atípusos tüdőgyulladás) és a H1N1 (madárinfluenza)– azonban jól mutatják, hogy ez a szemlélet a 21. században túlhaladott.

Az EASAC-ról
Az EASAC, az Európai Tudományos Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete, az EU tagországok tudományos akadémiáinak szövetsége, amelynek célja, hogy független, tudományosan megalapozott tanácsokkal lássa el az EU intézményeit. A testület első jelentése januárban jelent meg a szintetikus biológia, azaz a természetben nem létező biológiai szerkezetek előállításával foglalkozó fiatal tudományág helyzetéről. A fertőző betegségek kérdéskörével foglalkozó jelentést a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodásról, valamint a szén megkötéséről és tárolásáról szóló állásfoglalás követi. Az EASAC stratégiai tanulmányokat, illetve koncepciókat készít az Európai Parlament és az Európai Bizottság részére. A 23 európai nemzeti akadémiát tömörítő szervezet egyik választott alelnöke Pálinkás József, az MTA elnöke.
Az EASAC friss jelentése az www.mta.hu weboldalon olvasható.


Az adaptogének szerepe a modern stresszkezelésben

Az adaptogének szerepe a modern stresszkezelésben 

A mai rohanó világban sokak számára létfontosságú a stresszhatások csökkentése, és ebben a természetes módszerek kiemelten fontos szerepet játszanak.
Hogyan hozhatunk ki többet az otthoni térből?

Hogyan hozhatunk ki többet az otthoni térből? 

Mindannyian észrevettük már, mennyire nehéz lépést tartani a lakberendezési trendekkel, főként ha a rendelkezésünkre álló terület hatékony kihasználásáról van szó.
Nőgyógyászati ellátás ma: bizalom, figyelem, szakmai biztonság

Nőgyógyászati ellátás ma: bizalom, figyelem, szakmai biztonság 

A nőgyógyászati vizsgálat a legtöbb nő számára nem egyszerű orvosi esemény, hanem személyes kérdés.
A pihenés szerepe a gyógyulásban

A pihenés szerepe a gyógyulásban 

A gyógyulásról sokan úgy gondolkodnak, mint egy aktív folyamatról: időpontok, beavatkozások, kontrollvizsgálatok jutnak eszünkbe.
2026: az elektromos kerékpárok kifinomult újítása

2026: az elektromos kerékpárok kifinomult újítása 

Mindennap várjuk azt az alkalmat, amikor a technológiai fejlesztések jelentős módon alakítják a világunkat.
A CBD olaj lehetséges előnyei rákbetegeknél

A CBD olaj lehetséges előnyei rákbetegeknél 

Rákos megbetegedéssel élni rengeteg kihívással jár.
Miért nem működhet a bőrápolási rutin 45 év felett?

Miért nem működhet a bőrápolási rutin 45 év felett? 

Ahogy telnek az évek, egyre fontosabbá válik a bőr megfelelő ápolása. Bár úgy tűnhet, hogy a különféle krémek, szérumok és aktív összetevők megszépítik a bőrt, megfelelő sorrendben kell felvinni őket a kívánt hatás eléréséhez. 
A lassabb több mint jobb: miért válik a slow mindset a modern élet részévé

A lassabb több mint jobb: miért válik a slow mindset a modern élet részévé 

A modern élet ritmusa egyre gyorsabb. Folyamatosan sietünk, értesítések szakítják félbe a napunkat, és ritkán tartunk valódi szünetet.
A molekula, amely új irányt ad az anti-aging kutatásoknak: ezt tudja a NAD+

A molekula, amely új irányt ad az anti-aging kutatásoknak: ezt tudja a NAD+ 

Az öregedés sokáig elsősorban a bőr felszínén látható jelekről szólt.
Hogyan ápold az arcbőröd a hideg őszi napokon?

Hogyan ápold az arcbőröd a hideg őszi napokon? 

Amikor beköszönt az ősz, és a természet zseniális színkavalkádba borul, bőröd számára is új kihívások adódnak.