A fejlődő szervezet számára kiemelten fontos a megfelelő táplálkozás és a rendszeres mozgás. A mai társadalomra jellemző helytelen táplálkozási szokások és mozgásszegény életmód azonban nem kedvez e két szempontnak. A legutóbbi WHO-statisztika szerint az elhízás világviszonylatban kb. 125 millió gyermeket érint. Hazánk pedig igen előkelő helyet foglal el ez EU-tagállamok között: a legfrissebb statisztikák alapján a 2-17 éves korosztályban már minden ötödik gyermek túlsúlyos vagy elhízott. Ebből kifolyólag a probléma rengeteg kérdést felvet.
Ki a felelős, a szülő, vagy a gyerek?
A gyermekkori elhízás jelensége nem új keletű, a finomított élelmiszerek és a gyorséttermi fogások térhódításával párhuzamosan nőtt a túlsúlyos gyermekek száma. Ezt bizonyítja az is, hogy jól láthatóan az Amerikai Egyesült Államok felől halad Európa irányába. A gyermekkori túlsúly a helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód következtében főként a 7 év feletti korosztályra jellemző, és viszonylag ritkán vezethető vissza betegségekre. A gyorséttermek ajánlatai mellett, a megfelelő alapanyagok hiánya miatt az iskolai, óvodai menzán kínált ételek, valamint a büfékben, boltokban kapható édességek egyaránt hozzájárulnak az elhízáshoz. Jellemzően egyre több szülő készít friss alapanyagok felhasználása helyett mirelit ételt, és kínál víz helyett cukros és rostos üdítőket a gyerekének. Persze van itt egy másik tényező is, mégpedig a családok anyagi helyzete. Hiába olvasnak és hallanak rengeteget az egészséges táplálkozásról, ám a szomorú igazság az, hogy a mai árak mellett sokan nem engedhetik meg maguknak, hogy több zöldséget, gyümölcsöt vagy minőségi húsfélét vásároljanak maguknak. Vagyis a gyermekkori elhízást az is befolyásolja, hogy az egészséges ételek jóval drágábbak a tucatárunál.
A törvényi szabályozás a megoldás?
A gyermekek napi energiabevitelük 35-36 százalékát az óvodában, iskolában fogyasztják el. Vagyis lényeges szempont, hogy mit főznek és főleg, mit esznek meg a menzán. A kormány 2015-ben kötelezően alkalmazandó közétkeztetési rendeletet léptetett életbe az egészséges táplálkozás támogatására. Ebben szabályozták a nyersanyagok mennyiségét, az alapanyagok minőségét, és rögzítették azt is, hogy minden nap kell tejet vagy tejterméket, zöldséget-gyümölcsöt, továbbá gabonaalapú, ezen belül pedig teljes kiőrlésű élelmiszereket adni a gyermekeknek. Az „üres kalóriát” tartalmazó cukrozott ételeket, italokat, valamint a sófogyasztást is korlátozza. A jogszabály kötelezővé teszi a szakorvos által igazolt, diétás étkezést igénylők számára a megfelelő étrend biztosítását is. A diétás étrendet igénylők száma egyébként évről-évre nő, a gyerekek étkezésre szánt ideje, viszont még mindig nem elegendő, vagyis nem csak jobb minőségű táplálékra, de hosszabb ebéd illetve uzsonnaidőre is szükség lenne.
Elegendő figyelmet fordítunk a gyermekeinkre?
Sokan legyintenek, ha gyermekük picit többet nyom a kelleténél, ilyenkor gyakran hallani a "majd kinövi" ez még csak babaháj, az apád/anyád/testvéred is ilyen volt kifogásokat, de a szállóigék helyett ajánlatosabb komolyabban venni már az első tüneteket is, mert ezek akár maradandó károsodást is okozhatnak a gyermekek egészségében. Kutatások kimutatták, hogyha egy családban mindkét szülő elhízott, akkor 80 százalékos eséllyel a gyerek is az lesz. A korai elhízás már kamaszkorra is magas vérnyomást, zavart cukor anyagcserét, ízületi elváltozásokat okozhat, a későbbiekben pedig nőhet a szív- és érrendszeri megbetegedések, a stroke kockázata, de számos egyéb betegség kialakulásának esélye is növekszik. Rossz hír, hogy a testsúly csökkentése után, akár felnőtt korig is tarthatnak a kóros elváltozások. A fizikai tünetek mellett fontosak az elhízás lelki következményei is. A túlsúlyos gyerekeket társaik gyakran kiközösítik, így az elszigetelődés miatt nőhet bennük az agresszió, vagy a szorongás. A hízás gyakran lehet valamilyen titkolt trauma tünete is, mint egy segélykiáltás. Érdemes megvizsgálni, hogy a gyermek miért eszik többet annál, amennyivel az éhségét csillapíthatja. Valószínűleg azért, mert az evés egyfajta feszültségcsökkentő. A feszültségnek pedig számtalan forrása lehet, melynek kiderítéséhez szakember bevonása szükséges.
A mozgás majd megold mindent?
Önmagában nem, de az elhízás megelőzésének egyik legjobb módja lehet. A WHO ajánlása szerint egy egészséges, öt év alatti gyereknek naponta minimum három órát mozgással kell tölteni. 5-17 éves kor között naponta legalább 60 percig tartó közepes vagy erőteljes fizikai aktivitást ajánlanak, akár részletekben. A gyermek számára nagyon fontos a szülői minta. A közös családi túrázás, biciklizés, tollasozás a hétköznapok állandó részévé teszik a testmozgást. A szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy kisgyermekkorban nem megengedett a fogyókúra! Ilyenkor csak annyi a cél, hogy a növésben lévő gyermek tartsa a súlyát. A legjobb amit egy szülő tehet, hogy orvosi segítséget kér, ahelyett hogy diétára kényszerítené csemetéjét. Az orvos vagy dietetikus majd meghatározza, hogy egyszerű elhízásról van-e szó, vagy valamilyen genetikai problémáról. Amennyiben az orvos által javasolt terápia nem hozza meg a várt változást, érdemes pszichológiai segítséget is igénybe venni.
