A menedzserek, a hatalmasok azok, akik állandó készenléti állapotban vannak, tartósan nagy nyomás és feszültség nehezedik rájuk.

A menedzserek élete egy hatalmas küzdelem. Versenyeznek az idővel, önmagukkal, vélt és valós vetélytársakkal, s mindig győzni akarnak. Képtelenek megállni, lazítani, türelmetlenek és mérgesek, ha valami nem a terveiknek megfelelően alakul. Bár látszólag nagy az önbizalmuk, állandó kételyek gyötrik őket. Egyre többet és többet akarnak teljesíteni egyre kevesebb idő alatt. Állandó feszültség alatt élnek a vezető beosztásban dolgozók, a folyamatos készenlét pedig előbb-utóbb felégeti tartalék energiáikat.

Lássuk, mik a leggyakoribb menedzser-betegségek:

1. gyomorfekély

 Oka a nyálkahártya ereinek ideges eredetű görcsös összehúzódása miatt előállt vérellátási zavar. A vérrel gyengébben ellátott területet a gyomornedvek kimarják, és emészteni kezdik.

Tünetei megegyeznek a gyomorgyulladás tüneteivel: felböfögés, gyomorégés, váltakozó éhségérzet és étvágytalanság, telített vagy üres gyomor esetén jellemző fájdalmak.

2. stroke (agyi érbetegség)

 Stroke akkor következik be, ha zavar keletkezik egy agyi terület vérellátásában. Az artériák a véredény belső falának sérülése következtében záródhatnak el, mivel ilyenkor vérrög alakulhat ki a sérülés helye körül. A stroke annak következtében is kialakulhat, hogy egy artéria megreped, és vér szivárog a környező agyszövetekbe. Ezt nevezzük agyvérzésnek.

Tünetei: izomgyengeség vagy bénulás, zsibbadás vagy bizsergés a test egyik oldalán, hangképzési nehézségek, egyik oldali kettős látás vagy látásvesztés, kábaság vagy eszméletvesztés, fejfájás és hányás.

Magyarországon évente körülbelül ezer 30 év alatti fiatal ember kap stroke-ot.

3. kardiovascularis betegségek

 A szív és keringési rendszer leggyakoribb zavarait az érelmeszesedés, vagyis az artériák falának degeneratív elváltozása okozza, ami akadályozza a vér áramlását. Ha a szív egy részének valamilyen okból kifolyólag megszűnik a vérellátása, az érintett terület sejtjei elhalnak, és koszorúér-trombózis okozta szívizominfarktus, köznapi nyelven szólva szívroham következik be. Az infarktus egyik leggyakoribb kiváltó oka a szívkoszorúér-betegség, amely a koszorúér-artériák egyes szakaszainak beszűküléséhez vezet. Ha e szűkületek valamelyikét egy vérrög teljesen elzárja, bekövetkezik az infarktus.

A roham heves, a mellkas közepén jelentkező szorító fájdalommal jár, amely néha kisugárzik a karokba és az állkapocsba is. Egyéb tünetei: légszomj, gyengeség, erős verejtékezés. Néha egyáltalán nincsenek tünetek, és előfordulhat az is, hogy a hasban jelentkezik a fájdalom.

Tíz infarktusos beteg közül három még a kórházba érkezés előtt meghal.

4. Magas vérnyomás (hipertónia)

Úgy is szokták hívni e betegséget, hogy "csendes gyilkos", mert sokáig nem okoz tüneteket. Amikor megmutatja magát, akkor már valamilyen szerv vérkeringését károsította, például a szívtáji fájdalom esetében a koszorúeret, a fejfájásnál az agyi eret. A hipertónia lehet önálló betegség is, de valamilyen más probléma tünete is. A magas vérnyomás legnagyobb veszélye, hogy érelmeszesedésre hajlamosít, elsősorban szívkoszorúér-betegségre, szívinfarktusra, agyi katasztrófára, végtagi érszűkületre.

Magas vérnyomásról akkor beszélünk, ha a vérnyomás értéke ismételten, legalább háromszor mérve meghaladja a 140 Hgmm-es szisztolés vagy a 90 Hgmm-es diasztolés értéket. A szívösszehúzódások pillanatában mért vérnyomás az ún. szisztolés, a felső érték, a szív elernyedésekor az erek rugalmasságából adódóan még az erekben lévő vérnyomás a diasztolés vagy alsó érték.

A hipertóniának tehát sokáig nincsenek tünetei, jó ideig ezért nem okoz kellemetlenségeket, és panasz hiányában sokszor nem is fedezik fel. Felfedezése vérnyomásméréssel lehetséges. Azonban van néhány tünet, amire érdemes odafigyelni: fejfájás, szédülés, szívtáji fájdalmak, fáradékonyság.

5. Cukorbetegség (diabétesz)

Gyakran előforduló anyagcsere-rendellenesség, amelynek fő jellemzője a szénhidrát-felhasználás zavara. A nem inzulinfüggő vagy más néven 2. típusú cukorbetegség főként a negyven éven felülieket érint. Oka részben az, hogy a termelt hormonmennyiség nem elégíti ki a szervezet inzulinszükségletét, részben pedig lecsökkenhet a szervezet inzulin iránti érzékenysége (inzulinrezisztencia). A hasnyálmirigy eleinte úgy próbálja helyrehozni a hibát, hogy több inzulint termel, de erre hosszú időn keresztül képtelen, ezért végül nem tud elegendő mennyiséget kiválasztani ahhoz, hogy stabilizálja a vércukorszintet. Tünetei: megnövekedett vizeletürítés, kóros szomjúság, kimerültség, nemi szervek viszketése vagy gombás fertőzése, homályos látás, kézfej és a lábfej zsibbadása.

6. Merevedési zavarok (impotencia)

 Az az állapot, amikor a férfi nem képes elérni vagy fenntartani a kielégítő nemi élethez szükséges merevedést. Az esetek háromnegyed részében a pszichés okok mellett, testi okok is közrejátszhatnak ilyenek például: szívbetegségek, beszűkült artériák, magas vérnyomás, cukorbetegség.

Szakértők szerint a hormonális egyensúly felborulásával magyarázható az impotencia.

Persze számtalan más betegség is fenyegeti még a menedzsereket. Érdekes tény, hogy a haj hullása főként női vezetőknél figyelhető meg. A fokozott testi és lelki igénybevételnél a szervezet egészének vérellátása jelentősem megváltozik, ez okoz egy sor gondot.

P.E.