Fontos viszont leszögezni, hogy csoki és csoki között is nagy különbségek lehetnek. Szemléltető példával élve: más hatással van a szervezetünkre annak a csirkének a húsa, amelyik nagymama kertjében kapirgált, kukoricán és frissen szedett füvön nevelkedett, másképp hasznosul a nagyüzemi brojler csirke, amit halfeldolgozásból visszamaradt hulladékból készült táppal etettek, és antibiotikummal kezeltek. A nagyi jó falusi csirkehúsától pedig már egészen távol áll az előre panírozott, brojler csirkéből készült, fagyasztott termék, amit otthon aztán bő olajban sütünk ki.
Épp ekkora a különbség a csokoládék között is, elég csak megnézni a csomagoláson az összetevőket, a kakaótartalmat. Ez alapján sajnos a legnépszerűbb tömegtermékeknek nincs sok közük a valódi csokoládéhoz, és egészség károsító hatásukat nem a kakaónak, hanem a cukornak, az állagjavítóknak, a tartósítószereknek, aromáknak tulajdoníthatjuk.
Az is igaz, hogy a tisztább minőségű, fekete csokik kevésbé népszerűek, hiszen inkább keserűek, mint édesek, ezért aztán nem is esik jól belőlük egy egész táblával elfogyasztani. Ezek a termékek azonban nem csak, hogy nem egészségtelenek, de kis mennyiségben fogyasztva kifejezetten jó az élettani hatásuk.
1. tévhit - A csokitól pattanásos lesz a bőrünk
Igazából nem a csokitól jelennek meg pattanások az arcunkon, hanem a hozzáadott tejporoktól. Maga a tiszta, keserű fekete csoki magas koncentrációban tartalmaz antioxidánsokat, amik kifejezetten jót tesznek a bőrnek.
2. tévhit - A csokitól elromlik a fogunk
Ez a kedvelt édesség valóban tartalmaz úgynevezett fermentált szénhidrátokat, melyek árthatnak a fogaknak, azonban veszélytelenül kis mennyiségben. Inkább a hozzáadott cukor jelent problémát, ami hosszú távon árt a csontozatnak – így a fogainknak is.
3. tévhit - A csoki elősegíti az artériák eltömődését, ezért fogyasztása fokozza a szívbetegség kialakulásának esélyét
A jó minőségű csokiban található kakaóvaj kifejezetten jót tesz a koleszterin szintnek. A fekete csoki ráadásul fontos vitaminokat és olyan ásványi anyagokat tartalmaz, mint a vas, magnézium, a kalcium és a potasszium. Ezek pedig hozzájárulnak az izmok, ízületek és az idegrendszer kiegyensúlyozott működéséhez.
4. tévhit - A csokievés álmatlansághoz vezet
Sokan hiszik, hogy a kakaó nagy mennyiségben tartalmaz koffeint, de ez nem igaz. Egy csészényi kakaóban csak 5 mg koffein található, míg egy csésze kávéban 130-200 mg.
Önnek milyen a kapcsolata a csokoládéval: igazán rajong érte, naponta csemegézget, vagy csak alkalmanként fogyaszt belőle? A csokimániások illetve az azt csupán kóstolgatók megnyugtatásául kikértük szakértőnk, dr. Lelbach Ádám, a Dr. Rose Magánkórház belgyógyász szakorvosának véleményét is:
„A csokoládé mérsékelt fogyasztása - a korábbi véleményekkel ellentétben - jó hatású lehet az egészségre. A kakaóbab több száz kémiai összetevőt tartalmaz, köztük számos, az egészségre jótékony hatású flavonoidot is, melyeknek egyik legfőbb forrása a fekete csokoládé. A flavonoidok antioxidáns hatása csökkentheti a vér koleszterin szintjét, javíthatja az érbelhártyák működését (ezen keresztül a vérnyomásértéket), jó hatású lehet a vércukorszintre és vérrögképződést gátló hatása is lehet (ezáltal a szívinfarktus és a stroke kialakulását gátolhatja). A csokoládéban lévő aminosavak között pedig az agysejtek információátvitelét segítő dopamin nevű molekula előanyaga is szerepel, mely felelős a csokoládé által okozott örömérzetért - hangsúlyozza Lelbach doktor.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a csokoládé a stresszhormon (adrenalin) képződését is fokozza, mely migrain- ben szenvedők fejfájását provokálhatja, illetve veszélyes vérnyomás emelkedést okozhat depresszió ellenes gyógyszert szedőknél. Egy másik összetevője, a metil- xantin szapora szívverést és a reflux betegség romlását is előidézheti. Mindemellett természetesen a csokoládéfogyasztás által történt többlet kalóriabevitellel kapcsolatos hatásokra is figyelni kell! Mindennek több arca van, így a csokoládé jótékony vagy káros hatását is mindig az adott egyén viszonylatában lehet meghatározni.”
Érdekesség: a fekete csokoládé, mint memóriajavító csemege
Francia doktorok négy éve csaknem kétezer, 65 évesnél idősebb ember adatait közölték. Tíz év alatt négy alkalommal vizsgálták őket, és részletesen fölmérték azt is, hogyan táplálkoznak. Kiderült, hogy azok, akik a legtöbb flavonoid tartalmú ételt illetve italt fogyasztották, a többiekhez képest szellemileg frissebbek maradtak. Mivel a fekete csokoládé is flavonoidban gazdag táplálék, a kutatásban részt vett és vizsgált személyek két héten át vagy flavonoid- dús csokoládét kaptak, vagy olyat, mely pontosan ugyanolyan ízű és színű volt, flavonoidokat azonban nem tartalmazott. Két hét elteltével a hatás jól mérhető volt: akik sok flavonoidot tartalmazó, fekete csokoládét fogyasztottak, azoknak fokozódott az agyi véráramlása, míg a flavonoid- mentes csemegének ilyen kedvező tulajdonságát nem tapasztalták.
Végezetül egy rövid memória- teszt, a cikk alapján feltett, három egyszerű kérdéssel! A fekete csokoládé váljék egészségére!
1./ A flavonoid antioxidáns egyik legfőbb forrása a…
A - tejcsokoládé
B - fehér csokoládé
C – fekete csokoládé (Helyes válasz!)
2./ Mi felelős a csokoládé által okozott örömérzetért?
A - dopamin nevű „boldogsághormon” (Helyes válasz!)
B - metil- xantin
C - vas
3./ Igaz vagy hamis a következő állítás? A jó minőségű csokiban található kakaóvaj kifejezetten jót tesz a koleszterin szintnek.
A - Igaz (Helyes válasz!)
B - Hamis
