Jellemzően nyáron szokott előfordulni az újabb "jóléti baj", a légionárius-betegség.

Mit tudunk a légionárius betegségről?

A légionáriusbetegség onnan kapta nevét, hogy először veterán katonáknál észlelték az USA-ban. (a legionella nevű baktérium okozza)

A legionárius betegség során a légúti tünetek dominálnak. A fertőzés után 2-10 nappal (néha rövidebb vagy hosszabb lappangási idő is lehetséges) fejfájás, láz, hidegrázás és izomfájdalmak lépnek fel, majd gyakran légzési nehezítettség kíséretében tüdőgyulladás alakul ki.

Az esetek mintegy tíz százaléka halálos; főleg az idős és legyengült betegek körében szedi áldozatait. Szintén gyakori és igen jellegzetes, hogy hasmenés is kialakul a betegség során. Ez más tüdőgyulladás-típusokra nem jellemző (az viszont elő szokott fordulni, hogy valakinek a tüdőgyulladás kezelésére adott antibiotikumtól alakul ki a hasmenése). Az influenzához hasonló tüneteket produkáló betegség azért is veszélyes, mert esetleg nem ismerik fel, ezért elmarad a megfelelő, hatékony antibiotikus kezelés is. Ilyenkor a betegség végzetessé válhat, mert a szervezet saját védekező rendszere a kórokozót nem mindig képes legyőzni. A halálozási arány ugyanakkor igen magas, körülbelül 10-15 százalék. A betegség általában rossz közérzettel, fejfájással, hirtelen felszökő, magas lázzal kezdődik, utána egy úgynevezett improduktív köhögés jelentkezik, tehát az illető köhög, de semmi sem szakad föl. Nagyon gyakran vannak idegrendszeri tünetek, tehát a fejfájás mellett szédülés, esetleg úgynevezett mikroájulások, tehát rosszullét, nagyon gyakran enterális tünetek, tehát hányinger, hányás, hasmenés.

Sokszor ez a bevezető tünet, így nem is tüdőgyulladásra gondolnak, majd ez mindenféle kezelés nélkül egy-két nap alatt elmúlik, utána pedig kialakul egy csúnya tüdőgyulladás. Ez a baktérium intraterális parazita, ezért olyan antibiotikumok, amelyek általában a tüdőgyulladás többi kórokozója, a streptococcus, a staphilococcus ellen hatásosak, erre a baktériumra nem hatnak. Ez ellen csak olyan antibiotikumok alkalmazhatók, amelyek a sejtben élő baktériumot tudják elpusztítani. Ez a gyógyszer hazánkban is rendelkezésre áll.

Az Angliában fellépett tömeges fertőzést egy művészeti központ légkondicionáló berendezésében meghúzódott baktériumok okozták. Az elvégzett vizsgálatok a 30 éves berendezés vízkezelőjében mutatták ki a baktérium jelenlétét.

A baktérium általában rosszul fertőtlenített vízvezetékrendszerben, zuhanyzókban, klímaberendezésekben, szökőkutakban, hűtőtornyokban él és szaporodik. Az ember szervezetébe a fenti eszközökből származó permet révén, aeroszol formájában jut. Emberről emberre való terjedését eddig nem igazolták. Elpusztítja mind a klóros fertőtlenítés, mind a forró levegővel történő sterilizálás.

A klímaberendezést használók nagy része tapasztalta már, hogy a berendezés bekapcsolásakor poshadt szag áramlik a berendezésből. Pedig ez már a végső stádium, ilyenkor nagy valószínűséggel tele van a készülék a kellemetlen szagokat okozó anyagokon túl különböző gomba- és baktériumtenyészetekkel. Ezt keringteti a készülék folyamatosan a beltérben, fertőzve az ott tartózkodókat..

Mivel a kórokozó terjedési módja jól ismert, a fertőzés és a betegség megelőzésére is lehetőség nyílik. Alapvető a betegség megelőzése szempontjából a klímaberendezések, permetező eszközök, vizes felületek és helyiségek rendszeres tisztítása, fertőtlenítése és algamentesítése. A melegvíztároló rendszerek vizét minimum 550 fokon kell tartani? Szakemberek azt javasolják, hogy a beteg vagy betegségre gyanús személy környezetében algamentesítő hatással rendelkező fertőtlenítő szerekkel végezzenek dezinficiálást.

A kiváltó ok lehet például a hosszú ideig nem használt melegvíztárolóból történő zuhanyozás, a baktériummal telített vízpermet, aeroszol belégzése. Az esetek 60-70 %-ában nem sikerül meghatározni, hogy a beteg hol fertőződött.

Hazánkban évi 1015 esetben sikerül igazolni, hogy légkondicionáló berendezés okozta a fertőzést, további hasonló számú esetben is viszonylag jól behatárolható a kiváltó ok.

A kórházban dolgozó klinikusok mindig felismerik, a gond legfeljebb ott lehet, hogyha valaki elmegy a körzeti orvoshoz egy banális légúti megbetegedéssel, és esetleg a körzeti orvos nem ismeri fel időben a legionellózist, és más légúti megbetegedésként kezeli. Ekkor a legionellózis súlyosbodhat. De előbb-utóbb az illető kórházba kerül, a kórházban pedig szinte mindig felismerik.