Amikor kretaivitásról beszélünk - írja Reinach - a legtöbb ember a művészvilág, vagy a gazdasági, politikai élet nagy alkotóira gondol, Picassotól Henry Fordig számtalan nevet lehetne felsorolni. Ebből kiindulva az emberek úgy gondolják, hogy a kreativitás egyes emberek kiváltsága, akik valamilyen különleges adottsággal születnek, és speciális küldetés- és hivatástudattal rendelkeznek.
"Véleményem szerint ez egy nagy tévedés!" - állítja Didier Reinach. Mindannyiunkban benne van a kreatív képesség, mindannyian potenciális alkotók vagyunk.
Kreativitásunk felismerése, mindennapi életünk, karrierünk, vagy éppen egy közösség, szervezet, vagy cég kreatív irányítása szoros összefüggésben van életszemléletünkkel, motiváltságunkkal, szervezetünk egészséges fejlődésével, lelkiállapotunk kiegyensúlyozottságával.
A kreativitás minden ember belső képessége, melyet fejlesztünk, vagy sem, "elmeszesedik", vagy nem - környezetünk hatásaitól, hitünktől, meggyőződésünktől, vagy önbizalmunktól függően.
Születésünktől fogva számtalan megnyilvánulása van kreativitásunknak, mely alapvető fejlődésünkhöz is szükséges. Megalkotjuk saját nyelvezetünket, azaz verbális stílusunkat, magatartási formáinkat, jellegzetes gesztusainkat, a világ és szűkebb környezetünk megértését és elfogadását. Kreativitásunk nyilvánul meg öltözködésünkben, gondolkodásmódunkban, életvitelünkben, étkezésünkben is.
Alkotni nem feltétlenül azt jelenti, hogy olyan művet hozunk létre, melyet az emberiség egy része nagyra értékel. Az alkotás olyan egyszerű egoizmus is, mint kitalálni egy új ételreceptet, amit azután megőrzünk, mint saját művünket.
A kreativitás egyfajta merészség is. A változtatás merészsége: valamit másképp csinálni, gondolni, mint ahogy az korábban volt, vagy ahogy mások gondolják. Vagy egészen egyszerűen merészség lehet az is, hogy piros ruhát veszünk fel, pedig gyerekkorunk óta mindig azt mondták, hogy világoskéket, vagy sötétkéket hordjunk.
Kreativitásunkkal összefüggő nyitottságunk megnyilvánulása, ha megnézünk egy előadást, vagy meghallgatunk egy koncertet, ami eredendően nem volt vonzó számunkra.
Az is a kreativitás megnyilvánulása, ha merészelünk olyan témákról beszélni, amelyet környezetünk, például családunk számára eredendően "tabu" volt, s ezzel úgymond botrányt okozunk. - mondja a pszichológus.
Kreatívak vagyunk akkor is, ha eltérünk a megszokásoktól, a megszokott cselekvési mintáktól - a magunk öröméért, s nem feltétlenül azért, mert környezetünk, vagy a világ ezt várja tőlünk.
Természetesen a divat, a társadalmi elvárások, a szokások, a trendek, a vallás, és a szociális környezet millió megnyilvánulásában "fürdünk" minden percben. Ezek az információk lehetnek gátlók, visszahúzóak, vagy éppen inspirálóak, fejlesztők, és nagy mértékben befolyásolják a bennünk lakó kreativitás kibontakoztatását.
De ha hallgatunk belső megérzéseinkre, gondolataink tudnak szabadon szárnyalni és megőrizzük a bennünk lakó merészséget, kreativitásunkat is egyre jobban ki tudjuk bontakoztatni. - állítja Didier Reinach.
Ha tehát apróságokban tudunk kretatívak lenni, és ebből önbizalmat meríteni, akkor tudunk nagyobb dolgokban is merészen, kreatívan dönteni.