Óriási, rovarhadtól nyüzsgő hatalmas festmény került az elmúlt hetekben a szegedi Vág utcai fűtőmű falára. A különleges alkotás a Városmetamorfózis természetvédelmi street art program "Beporzó Hadművelet" keretében készült el a Mondolo Egyesület, a Syngenta Magyarország és a Szegedi Távfűtő Kft. együttműködésében.
A csaknem 500 négyzetméteres óriási falfestmény a Muralpaint csapat, Marton Ákos és Vinkó Leó keze munkáját dicséri, a művészek több mint négy hétig dolgoztak alkotásukon.
A látványos akción túl, a Beporzó hadművelet részeként, városszerte tíz helyszínen létesült vadvirágos méhlegelő és öt késíztettek rovarhotelt a beporzók és a városi biodiverzitás megóvása érdekében.
Már speciális fűmag keveréket is fejlesztettek, ami a legideálisabb egy virágos méhlegelő kialakításához. Egy-egy rovarhotel pedig olyan, mesterségesen létrehozott beporzóbarát eszköz, ahol e fajok elsősorban búvó-, és peterakóhelyre találnak.
Az ökológiai rendszerek egyik alappillére a beporzó fajok jólléte. A mai virágos növényfajok mintegy 87 százaléka rovarbeporzású, míg a termesztett növényeink 85 százalékának van szüksége rovarok segítségére a szaporodásban.
A beporzó fajok védelme, támogatása nemcsak a mezőgazdaság számára kiemelten fontos, hanem a nagy népsűrűségű városokban is elengedhetetlen.
A program minden helyszínére egy-egy, a beporzó rovarok és életmódjuk megismertetését segítő, QR-kóddal ellátott információs tábla került. Az együttműködés részeként a Mondolo blogján rendszeresen olvashatnak a beporzókkal kapcsolatos témájú írásokat az érdeklődők, kezdve azzal, hogy milyen fajok tartoznak ide, milyen tévhitekkel kell leszámolnunk velük kapcsolatban, mit tehetünk értük városi környezetben.
Jöjjenek a juhok
Az úgynevezett méhlegelők kialakítása mellett fontos lenne a legelő-ökoszisztémák kialakítása - mondta a Qubitnak Bardóczi Sándor, Budapest fő-tájépítésze. Legyen Budapestnek néhány nyája!
„Az olyan természetvédelmi területeken, ahol a biodiverzitás megőrzéséhez a kaszálórétek is hozzátartoznak, szeretnénk meghonosítani a legeltetést. Fontos belőni az arányokat, hogy a legelőnyomás elsősorban az ökoszisztémát szolgálja, és ne a nyájak vagy gulyák gazdasági haszna legyen a fontos."
Nem az a cél, hogy a szürke marhák vagy a juhok egy még előre nem látható éhínség idején kielégítsék az éhező város igényeit, hanem a természeti értékmegőrzés”
– mondta Bardóczi, aki a programba szívesen bevonná a Fővárosi Állat- és Növénykertet.
Bardóczi szerint a juhlegeléshez Budapesten három helyszín jöhet szóba: a III. kerületi Mocsárosdűlő, az újbudai Tétényi-fennsík és a X. kerületi Felsőrákosi-rétek.
Nem Budapest találta fel a városi nyáj programot, tavaly Szeged egyik fürdőjében is birkák rágták a füvet a fűnyírók helyett, ahogy Hódmezővásárhelyen is rackákat vetettek be 4200 négyzetméternyi közterületen.
Kinevetik, pedig komoly dolog
Hiába egyértelmű a tudomány álláspontja a kérdésben, a mai napig sokan lenézik és lekicsinylik a beporzók szerepét. Rengeteg potenciális zöldterületet vesztünk el, például a fűnyírás miatt, mert az élettelen rendezettségben látjuk a szépet, ahol minden növény és minden állat az ember akarata szerint létezhet csak.
Pedig az Exeteri Egyetem kutatóinak új tanulmányából kiderül, hogy sokkal többet is tehetnénk a beporzókért, már pusztán apró változtatásokkal is.
Sok esetben például a kaszálásnak, fűnyírásnak semmi haszna nincs, kivételt jelent persze, ha az emberre veszélyes pollenek vannak a fűben. Legtöbbször azonban csak esztétikai okokból vágjuk a füvet, miközben méhek és más beporzók millióinak életterét pusztítjuk el. Mindezt úgy, hogy a klímaváltozás és a városok terjeszkedése miatt már így is rohamosan fogynak a természetes mezők egész Európában.
Ezért döbbenetes mértékben pusztul a rovarvilág, gyakorlatilag észrevétlenül.
A krefeldi rovartani egyesület például, 27 évre visszamenő saját gyűjtései alapján, azt állapította meg, hogy a környékbeli rovarok mennyisége 75-87 százalékkal csökkent az 1989-es első mérésekhez képest. Riasztó adat!
Budapesten éppen ezért indult el a Vadvirágos Budapest program: 26 hektárnyi területből “méhlegelőt” alakítottak ki szerte a városban.
Látszik, hogy teljesen át kell gondolnunk azt, ahogy a 21. században a környezetről gondolkodunk. Hiszen, mint kiderült, a megoldás pont a természetes “rendetlenség".
Angliában élen járnak
A járdaszegélyek melletti apró gyomos szigetek, a gazzal benőtt utcasarkok, díszes kertek mind a méhek és más beporzók városi menedékeinek számíthatnak - derült ki egy Angliában végzett tanulmányból.
A méhek számának csökkenése, a vad területek elvesztése és a növényvédő szerek mind elterjedtebb használata miatt ,az utóbbi években egyre fokozódó aggodalmat keltett a szakemberek körében, akik a városokat potenciális szentélyként, egyfajta menedékhelyként kezdik kezelni - írja a The Guardian.
A kutatás során, amely a városokban a földhasználat minden típusát vizsgálat alá vonta, beazonosították a beporzók kedvenc helyeit és virágait, amelyek közül a legtöbb persze gyomnak számít. Egy több mint 50 fős csapat két évig vizsgálta a beporzókat és a növényeket Bristolban, Edinburgh-ban, Leedsben és Readingben.
A kapott eredmények alapján olyan fűmag keverékeket kísérleteztek ki, amely ellenáll az éghajlatváltozásnak és más környezeti kihívásoknak is.
