Következő írásunkkal minden nőnek szeretnénk segíteni, ezért közreadjuk, hogy a különböző tünetek -mellfeszülés, fájdalmak, csomók- esetében mit tegyenek az egészségünk érdekében.

Mellfájdalom a menzesz táján

A menstruációs ciklus második felében feszülés és kisebb-nagyobb fájdalmak lépnek fel. Ezek a vérzés megindulásával enyhülnek. Ilyenkor az emlő és a bimbó nyomás érzékeny, feszül és keményebb is, mint egyébként.

Az emlő túlérzékenyen reagál a ciklus második felében fellépő hormonális változásokra: ilyenkor az emlő fokozott mennyiségű vizet vesz fel. Jóllehet ezek a fájdalmak kellemetlenek, de semmi esetre sem utalnak az emlő rosszindulatú elváltozásaira.

Csomó a mellben?

Az emlő állományának ezt a krónikus elváltozását masztopátiának nevezzük. Az asszonyok egyharmadánál fellelhető kisebb-nagyobb mértékben. Leggyakrabban a 20-50 éves korúaknál fordul elő. Az érintettek 70-80 százalékánál cisztás masztopátiáról van szó. Ezek a csomócskák a menstruációs ciklus folyamán változtatják a nagyságukat, és a periódus előtt fájdalmas duzzanatokat okoznak.

Valószínűleg az ösztrogén és a gesztagén közötti egyensúlyhiány okozza a masztopátiát. Ilyenkor a peteérés idejére tehető "átalakulási folyamat" zavart szenved.

A masztopátiáknak több mint 90 százaléka veszélytelen, minthogy a mirigyszövet sejtjei semmilyen (70 százalék), vagy igen csekély (20 százalék) elváltozást mutatnak.

Jóindulatú csomók

Az emlőt alkotó mindhárom szövetben képződhet tumor. A tumor szó ne rettentsen meg senkit, hiszen az orvostudomány minden sejtszaporulatot, még az ártatlan jóindulatú csomókat is tumornak nevez. A zsírszövetből kiinduló tumor a lipóma, a kötőszövetből eredő a fibroma, a kötő- és mirigyszövet jóindulatú tumora pedig fibroadenoma. A lipómától eltekintve, amely főképpen az idősebb asszonyoknál jelentkezik, a jóindulatú emlőtumorok gyakran már a pubertáskorban keletkeznek, de leginkább a 30 év alatti nőket érinti. Ennek oka az, hogy ebben a korban az emlő különösen "aktív", jelentős változásokon megy keresztül.

Mennyire veszélyes?

A jóindulatú emlőtumorok nem válnak rosszindulatúvá, előfordulásuk nem növeli a rák kialakulásának veszélyét! Az emlőrák csak a tejjáratokból (85 százalékban) vagy a mirigyszövetből (15%-ban) keletkezik.

Puha folyadéktömlők

A mellcisztát lapos, folyadékkal telt ballonként képzelhetjük el. Menstruáció előtt gyakran igen fájdalmas, akár mandarinnagyságúra is megnőhet. Minden emlőben termelődik kis mennyiségű folyadék, ami azután a tejjáratokban észrevétlenül kiválasztódik az emlőbimbón át, vagy felveszi az emlőszövet. Ha ez a folyadék egy helyen felhalmozódik, cisztát képez.

A ciszták nem adnak okot aggodalomra, ultrahanggal jól kimutathatók, s így időközönkénti ellenőrzésük nem jelent problémát. Ha a ciszták panaszt okoznak, ki kell üríteni őket. Ezt szinte fájdalommentesen el tudják végezni az orvosok. Ha azonban a ciszta ezután többször is újból megtelne, jobb, ha műtéti úton válunk meg tőle.

Csalfa emlőfájdalmak

Bizonytalan fájdalmak az emlőalapon, fájdalmas, húzó érzés a melltől a hónaljárok irányába, bőrpír ezek a tünetek olyan okokra is visszavezethetőek, amelyeknek semmi közük sincs az emlő megbetegedéséhez. Például egy rosszul fekvő melltartó, sportolás utáni izomláz, megfázás utáni nyirokkeringési panaszok, mosó- és mosdószer-allergia mind-mind fájdalmat és irritációt válthat ki a mell területén.

Olyan melltartót kell viselnünk, amely a melleinket alátámasztja, de nem páncélként szorítja. A sportolásnál átmenetileg valamivel könnyebb edzéseket tartsunk, amíg a mellizmaink fájdalommentessé nem válnak. A bőrvörösséget például körömvirágkrémmel gyógyíthatjuk. A gyulladásba jött hónalji nyirokcsomónál ügyeljünk arra, hogy megfázásunk elmúltával újból puhává váljanak, ha ez nem történik meg, forduljunk orvoshoz. A gyulladás enyhítésére esetleg enyhe körkörös nyirokmasszázst is végezhetünk.

Kik a veszélyeztetettek?

Az utóbbi évek megfigyeléseiből egyértelművé vált, hogy a káros környezeti hatások és a felgyorsult élettempó miatt az emlődaganat rizikója már az egyre fiatalabb nőket is fenyegeti. Szerencsére a korai diagnózis kedvezően befolyásolja a gyógyulás esélyét, éppen ezért van szükség arra, hogy a hölgyek rendszeresen, minden hónapban egyszer alaposan megvizsgálják melleiket.

Mi történhet daganat esetén?

Műtét: ilyenkor a daganatos elváltozást kiműtik az emlőből. Ha ez valami miatt nem lehetséges, gyakran az egész emlőt eltávolítják a környező nyirokcsomókkal együtt. A radikális emlőműtétek hosszú távú eredményessége igen kérdéses. Az elmúlt években ezért egyre elterjedtebb a daganat eltávolítására szorítkozó "takarékos" műtét.

Sugárkezelés: ezt a gyógymódot akkor alkalmazzák, ha a rosszindulatú daganatot már eltávolították az emlőből. Ilyenkor azt a részt, ahonnan a tumort kioperálták, foton-, elektron- vagy gammasugárzással kezelik. Célja, hogy a beteg szervezetében esetleg még meglévő rákos sejteket elpusztítsák.

Kemoterápia: ez a gyógymód az egész szervezetre hatással van. Ilyenkor intravénásan vagy tabletta formájában olyan anyagokat juttatnak a beteg szervezetébe, amelyek hatására a gyors növekedésű sejtek - sajnos nem csupán a rákosak - elpusztulnak. Ezért komoly mellékhatásokkal kell számolnunk, immunrendszeri, máj-, vese-, szívkárosodás, emésztési zavarok, legyengülés, fogyás, étvágytalanság. Intenzívebb kezelések után nem ritka újabb, teljesen más szövettani típusú daganatok és áttétek keletkezése.

JÓ TUDNI!

Az emlőrák 5 százaléka génkárosodás következménye, ami örökölhető is. Eddig két gént találtak, ami ezzel összefüggésbe hozható: BRCA1 és BRCA2 nevűt. Mikor érdemes elvégeztetni a génvizsgálatot? Ha

- a családban legalább két nőnél volt emlő- vagy petefészekrák;

- az egyik női családtagnál 30 éves kora előtt fejlődött ki emlőrák;

- valamelyik női rokonnál 40 éves korában vagy az előtt kétoldali emlő vagy petefészekrákot találtak;

- egyik közeli férfi családtagnál mellrák keletkezett.

- Figyelje, vizsgálja magát. Ne habozzon a legkisebb gyanújával felkeresni orvosát! 

forrás: www.ujszo.com