1. Koleszterin

A magas koleszterinszint a koszorúerek falában zsírlerakódást eredményez. Sok embernek magas a koleszterinszintje, így ők fokozottan veszélyeztetettek a koszorúér-megbetegedés kialakulása szempontjából. Ez a kockázati tényező azonban egyszerű étrendi változtatással, több mozgással, illetve elhízás esetén a testsúly csökkentésével az esetek jelentős részében kiküszöbölhető. Sokaknak azonban a fentiek mellett gyógyszeres kezelésre is szüksége van.

A koleszterin zsírban oldódó vegyület, melyet sok élelmiszer tartalmaz. A szervezetben a máj is termel koleszterint, melyet a véráramba bocsát. A vérben a koleszterin főleg két fehérjéhez kötődve szállítódik. Az egyik fehérje az LDL (Low Density Lipoprotein), melyet "rossz koleszterinként" emlegetnek, mert felelős az érfalban fellépő plakk-képződésért. A másik a HDL (High Density Lipoprotein) avagy "jó koleszterin", mely éppen ellenkezőleg, eltávolítja a véráramból a koleszterint. A magas LDL-szint tehát hajlamosítja Önt az ateroszklerózis és a koszorúér-megbetegedés kialakulására.

A vér összkoleszterin-tartalma egyszerű vérvizsgálattal megállapítható.

- 5,2 mmol/l alatt: ajánlott érték

- 5,2 mmol/l: átlagos kockázat

- 5,2 és 6,4 mmol/l között: enyhén fokozott kockázat

- 6,4 mmol/l felett: fokozott kockázat 

Amennyiben az Ön összkoleszterin-szintje meghaladja a 6,4 mmol/l-t és HDL-szintje 0,9 mmol/l alatt van, Ön a magas rizikójú csoportba tartozik.

Valódi "koleszterin-bombának" számít a vaj, a tojássárgája, továbbá a különféle belsőségek, pl. a máj. Iktasson étrendjébe minél több halat, szárnyast és telítetlen zsírsavakban dús növényi olajakat. A telített zsírokban szegény, növényi rostokban gazdag étrend szintén csökkenti a vérkoleszterin-szintet. A rendszeres napi mozgás növeli a vér HDL-, vagyis "jó koleszterin"-szintjét. Emellett így könnyen és tartósan megszabadulhat feles kilóitól is, mely továbbcsökkenti vérének összkoleszterinszintjét.

2. Dohányzás

A koszorúér-megbetegedésből származó halálozások csaknem fele mutat összefüggést a dohányzással. A dohányfüstben lévő nikotin, szén-monoxid és egyéb anyagok közvetlenül károsítják az artériák sima belső falát. A károsodott helyeken a koleszterin könnyebben rakódik le, elősegítve ezzel a plakk-képződést. A dohányzás az artériák falának simaizom rétegét is összehúzódásra készteti, mely jelentősen csökkenti a koszorúerek véráramlását.

A koszorúér-betegség kockázat közvetlen összefüggést mutat a naponta elszívott cigaretták számával, és azzal, hogy mióta dohányzik. Vigyázat: a "kocadohányosok" is veszélyeztetettek! Napi négy cigaretta már megduplázza, egy doboz pedig megtriplázza a szívinfarktus kialakulásának veszélyét. Ha két vagy több doboz cigarettát szív el naponta, életének egy-egy percét áldozza a dohányfüst élvezetének minden percéért.

Az egyetlen járható út a kockázatcsökkentésre az, ha felhagy a dohányzással - akár fokozatosan, akár egyszerre.

3. Magas vérnyomás

A magas vérnyomás elősegíti az érfal sérülések kialakulását, és előkészíti a talajt a koszorúér-betegség kialakulásához. Magas vérnyomás betegségről (hipertóniáról) nem akkor beszélünk, amikor valakinek "felmegy a pumpája", bár való igaz, hogy a feszültség, az idegesség is előidézhet magas vérnyomást. A magas vérnyomás oka sok esetben még nem teljesen ismert. Mindazonáltal a kiváltó októl függetlenül ilyenkor a vér fokozott erővel nyomódik az artériák falához. Következményképpen az artéria belső felszínén sérülések alakulnak ki. E helyeken a koleszterin könnyebben rakódik le, kedvezve az érelmeszesedés kialakulásának.

Minél magasabb a vérnyomás, annál nagyobb a koszorúér-betegség kockázata. Az orvos vérnyomásméréskor két értéket ad meg: a szisztolés vérnyomást (magasabb érték) ill. a diasztolés vérnyomást (alacsonyabb érték). Az előbbi a vér artériafalra kifejtett nyomását mutatja, éppen amikor a szív összehúzódik.A második érték a szív két dobbanása között az artériákban uralkodó nyomást jelzi. Az egészséges felnőttek vérnyomása a 140/90 Hgmm-t (higanymillimétert) nem haladja meg.

A csekély mértékben emelkedett vérnyomás rendszeres mozgással, fogyással és a só fogyasztás csökkentésével általában rendezhető. A rendszeres mozgás és a súlyfelesleg csökkentése tehermentesíti szívét, mert nem kell olyan erősen pumpálnia, hogy szervezetét a megfelelő mennyiségű vérrel el tudja látni. Ezáltal vérnyomása is normalizálódhat.

A só vízvisszatartásra készteti a szervezetet, növelve az erekben keringő vér mennyiségét. Ez az esetek egy részében a vérnyomás emelkedéséhez vezet. Kerülje tehát a sóban gazdag élelmiszereket, mint amilyen a sonka vagy a chips.

Ha magas a vérnyomás, az orvos vérnyomáscsökkentő gyógyszert rendel.

4. Cukorbetegség

A magas vérnyomásos betegek fele nem is tudja, hogy cukorbeteg. A cukorbetegek érfalai sérülékenyebbek, ami kedvez az érelmeszesedés kialakulásának. Nagy részüknél a táplálkozási szokások kellő módosítása elegendő a szénhidrátháztartás normalizálásához.

A cukorbetegség olyan anyagcsere-rendellenesség, melyben a szervezet sejtjei inzulin hormon hiányában vagy inzulin-érzéketlenség miatt nem jutnak elegendő mértékben fő energiaforrásukhoz, a szőlőcukorhoz (glükózhoz). A cukorbetegek érfala - különösen az artériák belső felszíne - könnyen károsodik, kedvezve az ateroszklerózis és a koszorúér-megbetegedés kialakulásának. A cukorbetegség gyakran társul más kockázati tényezőkkel, például emelkedett vérkoleszterin-szinttel, magas vérnyomással és elhízással.

Cukorbetegség esetén Önnek ügyelnie kell arra, hogy vércukorszintje mindig a megengedett tartományban legyen. Ezzel az érelmeszesedés kialakulásának veszélye teljesen ugyan nem szüntethető meg, de jelentős mértékben csökkenthető. Próbálja csökkenteni cukorfogyasztását! Kerülje a finomított cukortartalmú ételeket, az édességeket, a desszerteket és a cukortartalmú italokat. Étkezzen rendszeresen a nap folyamán. Ha a táplálkozás módosítása önmagában nem elég, orvosa gyógyszeres kezelést, esetleg inzulininjekciókat ír fel Önnek. Az inzulin a hasnyálmirigy Langerhans-szigeteinek hormona, mely vércukorszintcsökkentő hatású. Próbáljon meg rendszeresen mozogni, fogyni! Ügyeljen a koleszterinben és telített zsírokban szegény táplálkozásra!

5. Mozgáshiány

Csak az utóbbi években fedezték fel, hogy a rendszeres mozgás hiánya is fontos kockázati tényező a koszorúér-megbetegedésnek. A fizikailag aktív emberek kisebb valószínűséggel kapnak szívinfarktust, mint fizikailag inaktív társaik. A rendszeres mozgás a koleszterinszintet és a magas vérnyomást is csökkenti. Szerencsére, kellő motivációval ez a kockázati tényező is kiküszöbölhető.

A rendszeres mozgás növeli a HDL, és csökkentheti az LDL szintet. Ezen túl tágítja a vérereket, mely a vérnyomás egyidejű csökkenéséhez vezethet. A mozgás egyúttal nagyon megkönnyíti a felesleges kilók leadását is.

A fizikailag inaktív emberek infarktushajlama nagyobb, mint aktív társaiké.

Próbáljon meg a hét legtöbb napján legalább napi 30 percnyi mozgást beiktatni napirendjébe.

Forrás: Magyar Szív Egyesület