Kép:sxc

Megfelelő tápanyagokkal serkenthetjük agyunkat a feladatok elvégzésére. Fontos, hogy ez ne gyógyszerekkel tegyük, annál is inkább, mert a természet patikája ősszel is bőven kínálja azokat a gyümölcsöket, zöldségeket, amelyek nagyobb mennyiségű fogyasztásával fejleszthetjük memóriánkat, erősíthetjük koncentrálóképességünket. És persze be kell tartani a wellness „aranyszabályait” is: lehetőleg rendszeres időpontokban, legalább naponta ötször étkezzünk, a napi menü legyen változatos, sok gyümölccsel, zöldséggel és telítetlen zsírsavakban gazdag ételekkel. Mindez jótékonyan hat szürkeállományunk sejtjeire, s az eredmény nem marad el: szellemileg is kiegyensúlyozottak és jóval terhelhetőbbek leszünk.

Az agyunk olajozott működését

segítő energiaforrások listáján a komplex szénhidrátok mellett a fehérjék, a zsírok, a vitaminok és az ásványi anyagok egyaránt megtalálhatók, ám az őket hordozó étkek közül egy-egy különösen az élen jár.

A szénhidrátok közül például az agysejtek működéséhez szükséges energiát szolgáltatók leginkább a lencsében, a rizsben, a zabpehelyben, valamint a teljes kiőrlésű tészta- és kenyérfélékben találhatók meg.

A fehérjék alkotóelemei is kiveszik a részüket a szürkeállomány munkájának segítésében. Például a lecitin – amelynek fő hordozója a tojás, a zabpehely és az olajos magvak – a koncentrálókészséget, a dopamin pedig – elsődleges lelőhelyei a halak, a csirke, a sajt és a tofu – a fantáziát és az érzelmeket erősíti.

De ne feledkezzünk el a boldogsághormonról,

a szerotoninról, sem, ami – ha megfelelő mennyiségben van jelen – kiegyensúlyozottá tesz, hiánya viszont fásultságot, alvászavart, rosszabb esetben depressziót okozhat. Ezért érdemes például banánt, céklát, édesköményt, paradicsomot, spenótot, hüvelyeseket is beiktatni az étkezésbe, mert ezek a bennük lévő triptofán nevű aminosav segítségével fokozzák a termelődését.

Az értékes zsírsavak segítik elő az információ zavartalan áramlását az agyunkban, miközben védik az érzékeny agy- és idegsejteket. Ezeket leginkább a különféle olajos magvak tartalmazzák, köztük például a dió, amely igen gazdag forrása a telítetlen zsírsavaknak. Fogyasszunk belőle naponta legalább 5-6 szemet! A tengeri halak, közte a lazac, a makréla és a sügérfélék is sok hasznos telítetlen zsírsavat tartalmaznak, így ezeket szintén érdemes gyakran fölvenni az étlapra.

S persze kihagyhatatlan „agyfrissítő” a tojás és a hazai gyümölcsök közül a szilva is, amelyből ilyenkor ősszel még bőségesen van a piacon. A tojás agyserkentő tevékenysége többek között abban rejlik, hogy az agy energiaközpontját tölti fel, míg a szilva tisztítja az ereket, serkenti a véráramlást.

A vitaminok közül

az A-, B- (B1, B6 és B12) C- és E-vitamin kiemelt szerepet játszik az agysejtek működésének javításában – miután erősítik az idegrendszert, és fokozzák a keringést –, valamint az ásványi anyagok és a nyomelemek – például magnézium, kalcium – is, amelyek vérképző hatásúak, és fontos anyagcsere-folyamatokat irányítanak. A legfőbb B-vitaminok legnagyobb mennyiségben a teljes kiőrlésű péksüteményekben, a lencsében, a makrélában, a zöldbabban, a paprikában, káposztafélékben és a túróban (B12) találhatók meg, míg az említett ásványi anyagok legfőbb „raktárai” a banán, az olajos magvak, a joghurt és a sajtfélék.

Vannak olyan gyógy- és fűszernövények is, amelyek serkentőleg hatnak az agyműködésre. Szellemi kapacitást növelő, éberséget fokozó egyebek mellett a ginsenggyökér, valamint a gyömbér, a kömény, a rozmaring, a zsálya, a kakukkfű, és néhány teaféleség – legfőképp az agy oxigénellátását segítő bodza, menta és kamilla –, de a csokoládé is segíti a koncentrálókészséget.

A cikk eredetileg a Konyha&Fürdő magazinban jelent meg.