Megfigyelte már, hogy a szinkronszínészek külsőre hasonlítanak az általuk szinkronizált művészekhez? Például Bujtor István és Bud Spencer között kifejezetten látható a hasonlóság, de nem ez az egyedüli példa. A tipikus külsőhöz ráadásul szinte szétszakíthatatlanul hozzárendeljük a beszédhangot, emiatt zavaró, ha ugyanannak a színésznek más a magyar hangja egy sorozatban és mondjuk egy mozifilmben.

Hogy a külső jellemzők és a hang között milyen fontos az összefüggés, az is bizonyítja, hogy a rajzfilmfigurák hangjainak kiválasztásakor is fontos szempont a hasonlóság. A kőkorszaki szakik közül Béni hangja a vékonyabb Márkus László, Frédi pedig a magas Várhelyi Endre hangján szólal meg.

Magyar anyanyelvűekkel végeztek olyan kísérleteket, melyben azt vizsgálták, vajon egy telefonbeszélgetés során csak a hangból tudunk-e következtetni a beszélő életkorára, testsúlyára, magasságára. Érdekes eredményre jutottak: míg a beszélő életkorát egyértelműen meg lehet becsülni, a testsúlyát közepes biztonsággal lehet megállapítani, a magasságát pedig szinte egyáltalán nem.

Hogy mi okozza azt, hogy össze tudjuk kapcsolni a fejünkben a hangot és a képet? Valószínűleg a filmek is hatnak ránk, hiszen például a kövér szereplőket mindig hasonló hangú színészek szinkronizálják, így előbb-utóbb kialakulnak olyan előfeltevéseink, hogy a túlsúlyos embereknek dörmögő, mély orgánumuk van.

Ugyanakkor a férfiak alkatának megbecsülése még mindig könnyebb feladat, mint a nőké - ismerteti kutatási eredményeit Gósy Mária nyelvész. Az Albany Egyetem vizsgálatai kiegészítették ezt az eredményt: egy terület van, ahol a nőket jobban meg tudjuk ítélni a hangjuk alapján, ez pedig a szexualitás. Azok a hölgyek ugyanis, akiknek hangját az ellenkező nem képviselői vonzónak tartják, valóban gyakrabban élnek szexuális életet, mint kevésbé szexis orgánummal megáldott nőtársaik. A kutatók valószínűnek tartják, hogy az evolúció során alakult ki az a képességünk, hogy hallásunkkal érzékelni tudjuk, mikor képes párzásra a másik...

Sz.F.