Sokat hangoztatott tény, hogy az ember betegszik meg a macskák ürülékében levő parazitáktól. Mindez nem is volt megkérdőjelezhető, hogy tipikus emberbetegségről van szó, míg arra nem figyeltek fel például Kaliforniában, hogy a környék vizeiben élő tengeri vidrák egyre nagyobb számban halálos agykárosodást kapnak ezektől a parazitáktól.
A fent említett élősködők, melyek a harmadik leggyakoribb étel általi halálhoz vezetnek Amerikában, elképesztő számban okozzák a tengeri vidrák halálát. 52%-ban találták meg az elhunyt vidrák szervezetében, és az élő példányok 37 %-ában!
A toxoplazma gondii-t, ami toxoplasmosit okoz az emberekben (hőemelkedés, hurutos tünetek, nyirokcsomó-megnagyobbodás- lásd korábbi cikkünket), ezeknél az állatoknál agykárosodást eredményez, mely remegéssel, koordinálatlansággal és rohamokkal jár.
Hogy kerül macskaürülék a tengerbe?- tesszük fel jogosan a kérdést. Az esőzések miatti nagy hömpölygő víztömeg is belejut a vizekbe, az utcákról lemosott szennyeződésekkel együtt, gyakran a nem megfelelően tartott házi kedvenc ürülékét is a vízzel sodorva. Egyszerű tehát a képlet. Ami egyszer ember által a vízbe kerül, az visszaüt valahol (lásd szintén korábbi cikkünket a tengerparti homok szennyezettségéről).
De nemcsak tengeri élőlényeket említhetünk: más emberrel érintkező állatokat is sújt a betegség. Megvizsgálták, milyen gyakori ez a fertőzés azoknak az állatoknak a körében, amelyek az emberrel érintkezésbe kerülhetnek. Így például a juhállományoknál is kimutatták a fertőzést, amelynek következtében ezek az állatok is például gyakran elvetélnek vagy életképtelen bárányokat ellenek (az embernél is akkor veszélyesebb, ha terhesség alatt fertőződik meg- a magzattal együtt). A fertőzést azonban elkaphatják a kutyák is, ám ők többnyire tünetmentesek- akár a terjesztő macskák.
Szintén meglepő, hogy az eddig emberekre veszélyes herpesz vírusa más toxikus vegyszerekkel kombinálva az oroszlánfókák pusztulását eredményezi, s megnövekedett a rákos fókák száma. Mindez a vízbe kerülő vegyszerek követeztében, melyek a herpesszel együtt halálhoz vezetnek náluk.
A kutyákban is megtalálható a herpesz vírus, vemhesség alatt ez is a kölykök megfertőződésével jár, akik esetleg még a méhen belül elpusztulnak, vagy a születést követő néhány héten.
Egy számszerű adat rádöbbentett, hogy mennyire veszélyesek vagyunk emberi betegségeinkkel az állatokra: az eddig ismert 1415 fertőző betegség hatvan százaléka állatokban és emberekben egyaránt előfordul. Persze vannak ezek között állati eredetűek, és olyanok is, amik (a fent említett példákból is kitűnik) alapvetően emberbetegségek, de állatok is megfertőződhetnek tőle.
Úgy tűnik, már nemcsak a kutatásban szétválaszthatatlan az emberi és állati faj jövője és sorsa, hanem ugyanúgy a betegségek tekintetében is.
A szerző a http://www.livescience.com/animalworld/060223_marine_diseases.html nyomán elmélkedett.