A nyitott hajlamú ember igyekszik késleltetni a döntést, hogy még több információt tudjon összegyűjteni, első sorban az érzékelés és az intuíció útján. (lásd "Az a titokzatos hatodik érzék - az intuitív hajlamú ember" című epizódot.)
Ő az, akire rugalmasság és spontaneitás a jellemző, viszonylag jól alkalmazkodik. Nem töprengő, "agyalós" típus: a kérdéseket főként azért szereti nyitva hagyni, amíg csak lehet, hogy minél több megoldási lehetőséget kutathasson fel, és - legalább képzeletben - próbálhasson ki. Az érzelmei sem nagyon hatnak rá a döntés meghozatalakor: többet jelent számára az "Igen" vagy a "Nem" kimondásához egy kép, egy illat, egy hangszín vagy egy tapintás... És persze a belső hang, a belső kép, egy felidéződő íz, (rég elfelejtettnek gondolt) szag, egy érintés emléke!
Elképzelhetetlen például, hogy egy nyitott hajlamú nő vagy férfi (!) megfogás, megszagolás, felpróbálás nélkül vegyen meg akár ruhát, akár cipőt. A próba során persze nagyon fontos a látvány is (Hogy áll, hogy nézek ki benne? - Az áruházak cipőosztályain miattuk /vagy ilyen személyiségű ember ötletének köszönhetően/ vannak a lenti tükrök), de legalább ennyire lényeges a kelme, a bőr megérintése, valamint az, ahogy a ruha, cipő anyaga érintkezik (akár a fehérneműn, akár a harisnyán vagy zoknin keresztül) a testtel. Nem semmi élmény elkísérni egy ilyen nőt vagy férfit vásárló körútján - de az eladók is keresztet vetnek (gondolatban), amikor a 7-8 ruha, cipő megszemlélése és próbálgatása után végre megszületik az akár nemleges döntés.
Tanácsom: fogadjuk el a nyitott hajlamú személyt (is) olyannak, amilyen. Ne akarjuk a saját képünkre formálni, hiszen - ne feledjük el! - ilyennek ismertük meg őt, így fogott meg, így lett szimpatikus... később meg nem tudnánk mit kezdeni vele: közömbössé vagy éppenséggel ellenszenvessé válna.
Néha nem ártana tanulni a nyitott hajlamúaktól. Például azt, hogy jobban figyeljünk oda az érzékszerveink és a belső megérzéseink jelzéseire. A Kisherceg szerint a szívével lát az ember. Könnyű belátni, hogy ez a mondat is a belső megérzésekre utal. A közelmúltban viszont egy tudományos közleményben olvastam - a Kishercegre hivatkozva - , hogy Isten igazából az orrával lát az ember. Ez a képzavarnak tűnő kijelentés arra utal, hogy a szagok, az illatok - a tudat megkerülésével - egyenesen az agy ősi központjába (limbikus rendszer) jutnak, s mi csak a hangulatunk, érzelmünk változásából gyaníthatjuk, hogy valami szagnak, illatnak vagyunk kiszolgáltatva... Így tavasz elején jó gondolni erre, hölgyek, urak!
Kedves Olvasók!
Ezzel befejeztük a második nyolc-osztályos személyiség-típustannal való ismerkedést (az első a Leary-féle interperszonális tipológia és diagnosztika volt).
A jövő héttől egy kilenc osztályos rendszerrel ismerkedünk meg: az enneagrammal (az ennea görög szó, kilencet jelent). Ez a rendszer viszonylag új a mi számunkra: a 20. század elején emigrált az USA-ba az akkori Szovjetúnióból egy, ott Georgij Gurgyijevnek hívott, a déli köztársaságok kolostoraiban tanult férfi. Ő vitte magával ezt a több száz (vagy több ezer?) éves típustant (egyesek szerint saját alkotását), melyet (mások fejtegetése alapján) a szufi (=gyapjú; utalás a szerzetesek ruhájára) mohamedán bölcselők dolgoztak ki (vagy írtak le elsőnek, hasonlóan a többi nagy műhöz?), s amely hamar népszerűvé vált Amerikában, majd világszerte... Mi a múlt század utolsó évtizedeiben ismerhettük meg (az NLP-vel együtt) a New Age, illetve a komplementer medicina, az alternatív gyógyítás hozadékaként. (Hasonló kerülő úton jutott hozzánk Amerikán keresztül a japán rei-ki, a vietnami humán és univerzális energia, a német rang dröl, valamint az általam már oly sokszor emlegetett - ugyancsak német eredetű - autogén tréning.)
Remélem, sikerült felkeltenem az érdeklődésüket. A jövő hétig is konzultálhatnak velem a csikyantal.uw.hu honlapomon keresztül.
