Egyes statisztikai adatok szerint az összes rákos megbetegedés mintegy negyven százalékában bőrrákról beszélünk. A magyarországi adatok szerint is a tüdőrák után a második leggyakoribb daganatos elváltozás, mely vészesen emeli a halálozási rátát. Természetesen a bőrrák kialakulásában is több tényező játszhat szerepet, de az esetek tíz százalékában egyetlen anyajegy kóros megváltozása okozza a problémát. A fenti számok ismeretében nem túlzás azt állítani, hogy testünk apró foltjaira igenis figyelnünk kell, sőt rendszeres kontrollvizsgálatra járni.

Anyajegy nevezzük, mikor a bőrfelszín egy adott területén több sejt halmozódik fel, mint normális esetben. Mivel kültakarónk maga is rengetegféle sejtből épül fel, az anyajegynek is sok típusa létezhet, attól függően mely sejtek szaporodnak fel. Mégis a tudomány alapvetően két típusát különbözteti meg: egyrészről a festékes, másrészről az edényes anyajegyeket. Ez utóbbiak alakja és színe változatos lehet (vörös vagy kékes), szemben a pigmentet termelő sejtjekből kialakult anyajegyekkel, melyek többnyire barnás-szürke, fekete árnyalatú foltok vagy apró kidudorodások, melyek a legveszélyesebb bőrrák-típus, a melanoma kialakulásáért is felelnek. Óriási kockázata abban áll, hogy a melanoma rendkívül gyorsan képez áttéteket akár a belső szervekre is, így a betegség sok esetben visszafordíthatatlanná válik. Minden embernek kötelessége ismernie testét, és figyelnie rá. A melanoma is megelőzhető, és valamennyi bőrrák gyógyítható, mert az elváltozott sejtcsoportok kivétel nélkül kisebb sebészeti beavatkozással eltávolíthatóak, ennek feltétele csak egy: alapos önvizsgálat és orvosi kontroll a megelőzés vagy a korai felismerés céljából.

Mind az otthoni, mind az orvosi vizsgálatok alapja az ún. ABCD szabályok. Ez az eredetileg angol kifejezés az anyajegy négy alapvető tulajdonságának vizsgálatát jelenti.

A (assimetry) - az anyajegy alakjának ellenőrzése. Mivel általában szabályos kör alakúak, elsősorban azokra kell figyelnünk melyek idővel más alakot vesznek fel, vagy az érintett területen belül egyes részek kidomborodnak, asszimetrikussá téve az anyajegy eredeti állapotát.

B (border) - az anyajegy széleinek vizsgálata, vagyis élesen elkülönül-e a környező területtől, elnyúlik , azaz ún. 'lábakat' növeszt-e.

C (colour) - a szín változásainak nyomon követése. Figyelnünk kell, hogy az évekkel sötétedik, elhalványul, vagy akár több árnyalatból tevődik-e össze.

D (diameter) - a méret kontrollja. Az egyre nagyobb anyajegyekkel feltétlen forduljunk orvoshoz, a hat milliméternél nagyobbakat pedig szinte minden esetben ajánlott eltávolíttatni.

Bár e szabály szerint otthon is észlelhetjük a változásokat, a dermoszkópos vizsgálat láthatóbb és biztosabb eredményekhez vezet, pláne, hogy egyes testrészeinket, így a vállunkat, hátunkat kevésbé tudjuk magunk megszemlélni. A fájdalmatlan vizsgálat során egy műszert helyeznek az anyajegy fölé, mely azokat többszörösére nagyítja, így láthatóvá téve az esetleg szabad szemmel nem látható, kisebb elváltozásokat, vagy az anyajegy szerkezetét, beágyazottságát, mélységét a bőrben.  

Nyár elején különösen nagy figyelmet kell szentelnünk ezeknek az apró bőrhibáknak, hiszen a Nap káros sugarai erősen roncsolhatják azokat. Itt is főszabály a magas faktorszámú készítmények használata, különösen az anyajegyek felszínén.

Mester Viktória