Mozgás és életmódváltás
Az asztmás betegségnek eltérő típusai és súlyossági fokai léteznek. Közös vonásuk a légutak krónikus gyulladásával járó állapot, s emiatt több beteg tapasztal fizikai terhelésre jelentkező légzési nehezítettséget, mely gyakran a betegség első tünete is egyben – magyarázza dr. Smajda Zsuzsanna, a Budai Allergiaközpont tüdőgyógyász, allergológus főorvosa. Az asztma krónikus, vagyis nem gyógyítható, de jól kezelhető betegség. Ehhez azonban a gyógyszeres terápia mellett nagyon fontos az életmódbeli tényezők szerepe is: például a dohányzás elhagyása és a testmozgás. A betegek többsége azonban az asztma diagnózisa és a szükséges gyógyszeres kezelés megkezdését követően sem végez rendszeres testedzést annak ellenére, hogy a mozgásszegény életmód és az ebből fakadó elhízás negatív hatását a gyakorlat és több vizsgálat is igazolja.
Jobb kontroll, kevesebb roham
Hazánkban közel 270.000 ember szenved asztmában, és minden évben ez a szám közel 18.000-rel nő. A mai terápiás lehetőségek mellett az asztmás betegek is sportolhatnak, és kell is, hogy mozogjanak az életminőségük és munkaképességük megőrzéséért. Az elmaradt testmozgás és az elhízás ugyanis tovább rontja a betegek állapotát –figyelmeztet a főorvosnő. Az Allergy folyóiratban korábban közölt kutatásban 4,500 férfi és nő részvételével vizsgálták az asztma és az elhízás kapcsolatát. A felnőttek egyharmadánál túlsúlyt, kétharmaduk esetében pedig elhízást állapítottak meg. Az elhízott résztvevők 12 százalékánál diagnosztizáltak asztmát, szemben a normál testsúlyú csoportban előforduló 6 százalékkal. Azt is megfigyelték, hogy az asztma valószínűsége a testtömeg-index (BMI) emelkedésével egyenes arányban nőtt, a betegség kialakulásának esélye ez esetben háromszorosára emelkedett. A már diagnosztizált asztmás betegek állapotát is rontja a jelentős súlyfelesleg, az Egyesült Államokban elkészült National Asthma Survey felméréséből az is kiderül, hogy a túlsúlyos betegek jóval többször igényeltek asztmás roham miatt sürgősségi ellátást.
Több, mint gyógyszer
Az asztmás beteg esetében egyaránt figyelembe kell vennünk a fizikai aktivitás hatására jelentkező rohamok lehetőségét és a por, parlagfű, egyéb allergének hatására fellépő nehézlégzés kockázatát. Megfelelő kontroll, egyénre szabott gyógykezelés és a belégző készülékek helyes használata mellett azonban nyugodtan sportolhat a beteg. A testmozgás nem csak a már említett túlsúly elkerülésében segít, de hatására nő az állóképesség, javulhatnak a légzésfunkciós értékek – sorolja a testedzés előnyeit Hart Nikolett, humánkineziológus. Az asztmás betegeknek a tüdőgyógyászati gondozás mellett javasolt egészségi és fittségi felmérésen is részt venni. Az eredmények alapján ugyanis olyan komplex program állítható össze, amely magában foglalja az edzéstervet és az étkezési tanácsokat is. A megfelelő életmód program pedig egy olyan biztonsági hálót jelenthet a tünetek felerősödésétől, a fizikai terheléstől tartó beteg életében, melynek segítségével szakértő felügyelet mellett, bátran végezhet edzéseket.
forrás: www.allergiakozpont.hu
