Sokan nem tudnak mit kezdeni a bókokkal, pedig egy nőnek egyszerűen muszáj megtanulnia kezelni az ilyen helyzeteket, és nem csak a szerelmi életében. Ám vannak olyan bókok, amelyekre senki nem tud jól reagálni, mert egyszerűen annyira átlátszóak, hazugok, vagy rosszul vannak megfogalmazva. Vagy ami a legrosszabb: azért mondja nekünk valaki, mert akar tőlünk valamit.

Ezek után persze már alig merjük kinyitni a szánkat, főleg akkor, ha egy régi ismerősünk jön szembe velünk. Ki vetemedne arra, hogy azt mondja neki: "semmit sem változtál"? Mégis azt kell mondanunk, hogy ez utóbbi bók közhelyes ugyan, de mégsem a teljesen rossz kategóriából származik. Nézzük, melyek azok, amelyeket mindenképpen el kell kerülnünk.

Diszkóbókok. Igen, tipikusak, elsősorban az ifjúság körében. Táncolunk a villogó fényben, mire odajön, odatáncol hozzánk egy fiú. Ha szerencsénk van, meg se szólal - és talán ez a gyakoribb -, de ha mégis elkezd "szépeket" mondani, akkor ilyen borzalmakat hallhatunk: "jó a segged", "de szép melled van". Na ekkor már úgy érezzük, felrobbanunk, de lássuk be, legalább a környezetnek megfelelő bókok voltak ezek. Ami igazán zavaró, az az, ha valamilyen nagyon romantikus, kedves bókot kapunk egy ilyen prózai helyen. Na, arra aztán kizárt, hogy bárki jól tudna reagálni.

Hazug bókok. A legrosszabb. Tudjuk, hogy nagy a fenekünk, kicsi a mellünk, csúnyák a fogaink, és lenőtt a hajunk, a kedves mégis ezt a "szép" tagunkat emeli ki. Eddig azt reméltük, nem vette észre ezen fogyatékosságunkat, de azzal, hogy szóvá teszi - még ha pozitív módon is -, megsemmisít  minket. A véleményünket kizárt, hogy megváltoztatja.

Nyálas bókok. "Olyan vagy nekem, mint fának a levél". Jaj, csak ezt ne, vagy legalábbis ne szóban! Írásban, egy aranyos levél befejezéseként már más a helyzet, de ha élőben kapunk ilyet, nem biztos, hogy képesek leszünk bármit is kinyögni. Mert erre aztán tényleg mit lehet válaszolni? Hogy köszönöm? Persze ízlések és pofonok, de talán igaz az, hogy egyre kevesebb nő szereti az ilyen nagyon-nagyon romantikus vallomásokat.

Egyszerű bókok. A jó bók egyszerű, hirtelen jön, és örömet okoz. Így nem baj, ha nem szavalják el nekünk Shakespeare összes szonettjét, amikor a második randin éppen a mozi felé tartunk, hanem csak annyit mondanak: "mennyire szép vagy ma". Ám mégis van egy bökkenő, és ez abból fakad, ha a felek nem ismerik eléggé egymást. Tegyük fel: a lány tökéletesen beszél angolul, száz meg egy versenyt nyert már, eredetiben olvassa a brit költők és írók remekeit. Erre a fiú azt mondja neki: "egész jól beszélsz angolul". Ugye milyen kedves?

A soha nem jövő bók. Igen, ez a legnagyobb hiba. Bár a bókolás nagy veszélyeket rejt magában, lássuk be, szükségünk van rá...

Sz.F.