Több millió magyar életminőségét befolyásolja az allergia

Ma Magyarországon közel három millió ember szenved a szezonális szénanáthától (allergiás rhinitis), amelynek ismert, és sokunk által elszenvedett tünetei hónapokon keresztül hatást gyakorolnak az életminőség számos területére. A szénanátha tünetei a betegeket jelentős mértékben akadályozzák mindennapos tevékenységükben, feladataik ellátásában, levertséget okoznak, gátolják a szellemi teljesítményt, de befolyásolják a társasági programokat, sporttevékenységet, táplálkozást is stb.
Az „Allergia más szemmel” szakmai beszélgetésen elhangzottak szerint az érintettek közül sokan nincsenek tisztában azzal, hogy ezeket a zavaró tüneteket tompítani lehet, sőt, meg is szüntethetők, de nem mindegy, hogyan. Az allergiás betegek életminőségét javító, a tüneteket kezelő megfelelő készítmények, gyógymódok vagy a táplálkozási szokáson, életformán való változtatás nagyban csökkenthetik a kellemetlenségeket. A betegek öngyógyításához azonban kiemelt fontosságú a lakosság és az egészségügyi szakemberek edukációja, a kezelésre vonatkozó megfelelő döntés, a hatékony és biztonságos terápia elősegítése érdekében.

Becslések szerint 400 millió ember allergiás ma a világon, tehát az allergiát joggal nevezhetjük mára „népbetegségnek”

1. Nemzetközi előrejelzések azt mutatják, hogy az allergiások száma rohamosan növekszik, a WHO szerint 2025-re a világ lakosainak 50%-a lesz allergiás.

2 .Magyarországon az allergiás betegek száma valószínűleg mára jóval túllépte a 2 millió főt.3 Pós Péter (Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetségének elnöke) szerint az allergiás betegek száma folyamatosan és drasztikusan nőtt az elmúlt évtizedekben és várható, hogy a tendencia tovább folytatódik. Ez jelentős terhet ró az egészségügyre és a lakosságra egyaránt, ezért kiemelten fontos a kezeléseket illetően a lakosság edukációja, hogy életminőségük javítása érdekében megfelelő döntéseket hozzanak.

Mindemellett várhatóan a diagnosztizált allergiás megbetegedések is egyre súlyosabbak lesznek. Az allergia tünetei nagyon megterhelik a beteg idegrendszert és komoly hatással vannak a hangulatra és a pszichés állapotra, így a mindennapi tevékenységek végzésére, a betegek életminőségére is. A tünetek kínzó volta állandó ingerlést jelent a testre, ezen belül az idegrendszerre, így a napközbeni teljesítmény, a koncentráció és a figyelmi teljesítmény is romlik. Révész Renáta Liliána (HR és munka pszichológus) szerint az általános ingerlékenység, türelmetlenség a munkahelyi teljesítmény romlásához, kiesett munkanapokhoz vezethet, amely mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára komoly és folyamatos problémát jelent.
A szénanáthás betegeknek azt is alaposan át kell gondolniuk, hogy mikor, hol és milyen szabadidős programot szervezhetnek. Az allergia befolyásolja a szabadtéri programokat, utazásokat, a napi sporttevékenységet is.
Ráadásul az allergiás betegeknél megfigyelhetjük, hogy panaszaik olyankor is megjelennek, amikor nem is találkoznak a tüneteket kiváltó allergénekkel. Ennek oka lehet a keresztallergia, amelyet sokszor nagyon nehéz felismerni. Sok pollenérzékeny nem rendelkezik kellő információval a pollen-étel keresztallergiáról, nem tudja, hogy keresztallergiás lehet különféle gyümölcsökre, zöldségfélékre, magvakra is. Ilyen esetben javasolt elhagyni a keresztallergiát kiváltó élelmiszereket, vagy hőkezelni azokat, tanácsolja Henter Izabella dietetikus.

Az allergiás tünetek csökkentésére sokféle alternatív megoldás létezik. Dr. Gálffy Gabriella pulmonológus, allergológus szerint a különböző otthoni praktikák, vagy éppen a homeopátia, kineziológia, akupunktúra, immun,- és fényterápia, sókamra ugyan nagyon népszerűek, ám klinikai bizonyítékok nélkül hirdetik a megoldást, sőt a tévhitek, a hibás kezelés még súlyosbíthatják is a problémát. A szénanátha hatékony kezelése szakmai ajánlások szerint gyógyszeres terápiával történik. A szakértők véleménye szerint mivel az allergiára való gyógyszerek egy része már recept nélkül elérhető és az allergiás betegek száma folyamatosan növekszik, kiemelt fontosságú a lakosság releváns, szakmailag hiteles információkkal való ellátása, a tévhitek eloszlatása, így az öngyógyításhoz a megfelelő kezelés kiválasztásának elősegítése a gyógyszerész vagy a kezelőorvos segítségével.