Az American Academy of Sleep Medicine (AASM) legújabb közleménye szerint magas vérnyomás esetén érdemes kivizsgálni a beteget alvási apnoe (OSA) tekintetében is. Dr. M Safwan Badr, az AASM elnöke szerint ugyanis náluk sokkal nagyobb eséllyel fordul elő az OSA. Ez azért is fontos, mert ez az alvási zavar és a rosszul kezelt hipertónia együttesen nagyobb eséllyel vezethet szív-és érrendszeri problémákhoz.
A tudósok szerint azonban sajnos magas vérnyomás esetén csak ritkán fordítanak kellő figyelmet az alvási apnoe-ra, pedig könnyen állhat a másodlagos hipertónia (tehát amikor a magas vérnyomás csupán egy tünet) hátterében.
Egy nemrégiben készült tanulmányban 318 beteget vizsgáltak, és azt kutatták, hogy milyen hatásokkal kell számolni mérsékelt és súlyos OSA esetén. A kutatók azt találták, hogy az utóbbi esetben sokkal nagyobb eséllyel diagnosztizáltak magas vérnyomást, így kiemelték, hogy a hipertónia kezeléséhez ezt az oldalt is figyelembe kell venni.
„Az alvási apnoe szindróma során a garat izmok ellazulnak, valamint a nyelvgyök hátracsúszik, és ez megakadályozza, hogy elegendő levegő jusson a tüdőbe. Az agyban ezért oxigén hiány és széndioxid többlet lép fel, majd egy hirtelen horkantással felszabadulnak a légutak. Mivel ez többször is megismétlődik az éjszaka során, az alvás nyugtalanná válik, és nem piheni ki magát rendesen az illető, aminek következtében a vérnyomása megemelkedik. Tehát ma már elfogadott tény, hogy az alvási apnoe szindróma hipertóniát okozhat.”- mondja dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája.
Továbbá a nem kielégítő alvás következtében a beteg másnap fáradt, aluszékony, ami csak tovább ront a helyzeten, mivel a nem tud úgy a feladatira koncentrálni, ahogy kellene, és stresszes lesz, ami köztudottan a hipertónia egyik kiváltó oka. Ráadásul az alváshiány a szervezet kimerüléséhez vezet, nem tud regenerálódni a beteg, így előbb-utóbb valamilyen szervi panasza lesz- például vérnyomás emelkedés.
Forrás: Trombózisközpont
