Adatok magyarországi elsősegély-nyújtási helyzetekről

2008-ban Magyarországon több mint 18 ezer személysérüléses közúti közlekedési baleset történt, melynek következtében közel 25 ezer ember szenvedett súlyos illetve könnyebb sérüléseket - áll a Központi Statisztikai Hivatal gyorstájékoztatójában. Elsősegélyre azonban nem csak ilyen esetekben van szükség: becslések szerint csak Budapesten naponta nyolc ember hal meg közterületen.

Az Egyesült Államokban a hirtelen szívhalál annyi áldozatot szed évente, mint a tüdőrák, a mellrák és a HIV/AIDS együttvéve. Nincs azonban ez másként Magyarországon sem: évente 26 ezer, tehát óránként három ember hal meg hazánkban a szakemberek által „tömeggyilkosnak" is nevezett jelenség következtében.

Az Országos Mentőszolgálat és a Semmelweis Egyetem Oxiológiai Tanszékének felmérése szerint minden ötödik honfitársunk súlyosbítaná egy esetleges sérült állapotát elsősegélynyújtás során. Ugyanezen felmérés azt is kimutatta, hogy szükség esetén mindössze a lakosság kevesebb, mint egy százaléka lenne képes hatékonyan alkalmazni elsősegély-nyújtási alapismereteit. Az Országos Mentőszolgálat szerint azonban az említett statisztikáért nem csak az ismeretek hiánya, de a félelem is okolható. Tapasztalatok szerint az emberek ugyanis tartanak attól, hogy a közbeavatkozással tovább ártanak a segítségre szoruló állapotán.

Mitől következik be a hirtelen szívhalál?

A hirtelen szívhalál hátterében alapvetően két tényező állhat. Az egyik a szívinfarktus, vagyis a koszorúér váratlan elzáródása, a másik egy súlyos ritmuszavar, a kamrafibrilláció. Ez utóbbi olyan gyors kamrai szívműködés, mely a keringés fenntartásához szükséges vérmennyiséget már képtelen továbbítani, ezért az érintett elveszíti a tudatát. A két jelenség összefügg egymással, hiszen az infarktushoz, különösen a kezdeti stádiumban társulhat halálos ritmuszavar, ami azonban - ritka körülmények között - genetikai alapon is előfordulhat. Mindkét kategóriában ismert tehát számos hajlamosító tényező, de valamennyiről még nincs tudomásunk.

A kórházon kívül bekövetkező esetek nagy részének kialakulása a szívet működtető elektromos hálózat kaotikus működésének eredménye. A szív pumpáló teljesítménye megszűnik, így az agy és maga a szívizomzat is vérellátás nélkül marad. Ilyenkor a beteg összeesik, nincs pulzusa és légzése.

Young & Partners