Tizedik alkalommal olvashatnak az ön- és partnerismeret elsajátítását megkönnyítő tipológiákról. A könnyebb összefoglalás és szemléltetés érdekében egy olyan ábrán tanulmányozhatják az eddig kifejtetteket, amely szinte minden fontosabb osztályozást tartalmaz. Készítője Eysenck angol pszichológus, a szakma egyik nagy integrátora.

A belső kisebb körben a Hippokrátesz, majd Galeneus műveiben megfogalmazott, általam a közelmúltban Kant interpretációjában ismertetett négy temperamentum látható, mint a személyiség-tipológiai iskolák alapja. E tipológia megalapozottságát jellemzi, hogy a 20. században Wundt, a kísérleti pszichológia megalapítója modern lélektani alapvetést adott erről a típustanról, a neuro-fiziológus Pavlov (a feltételes reflex egyik válfajának kidolgozója) pedig ideg-élettanilag igazolta a vérmérséklet-típusokat. A kördiagram vízszintes tengelyén a Jung által kidolgozott introvertált - extrovertált személyiség-dimenzió látható, ily módon is jelezve, hogy e dimenzió (mint legutóbb is írtam) a két-két temperamentum "összevonásával" keletkezett.

Az ábra függőleges tengelyének két végpontja a stabil - kiegyensúlyozatlan típus-párt mutatja, Eysenck felfogása szerint nem körülhatárolt osztály tagjainak tekintve e típusokat, hanem csak a dimenziók, illetve kontinuumok végpontjainak. Láthatjuk, hogy minél stabilabb (vagy kiegyensúlyozatlanabb) valaki, annál kevésbé jellemző rá, hogy intro- vagy extrovertált - és ez persze fordítva is igaz: minél intro- vagy extrovertáltabb egy személy, annál kevésbé jellemzi őt, hogy stabil-e vagy kiegyensúlyozatlan.

Érdemes ugyanakkor egy-egy jelző mentén figyelemmel kísérni, hogy a stabilitás  csökkenésével milyen minőségek mentén válik az illető extro- vagy introvertálttá - és az intro- vagy extrovertált ember milyen tulajdonságok következtében válhat kiegyensúlyozatlan személlyé. Nézzük most meg az ábrát. A függőleges tengely alsó és felső végpontjához - képzeletben - el tudunk helyezni még néhány olyan személyiség-dimenziót, amely azért nem szerepel az Eysenck modellben, mert annak elkészítésekor még nem volt kidolgozott.

Az ábra  aljára helyezhetjük el - gondolatban - belső kontroll attitűddel és legtöbbször facilitáló szorongással  jellemezhető személyeket: ők is stabilak, és (annak függvényében, hogy intro- vagy extrovertáltak) a "nyugodt" és a "kiegyensúlyozott", illetve a "vezetőképes" és a "gondtalan" jelző illik rájuk.

A kördiagram tetejére - a kiegyensúlyozatlan kategória közelében - a külső kontroll attitűd és a vele jellemzően együttjáró (szignifikánsan korreláló) debilizáló szorongás írható fel gondolatban, most is az intro- vagy extroverzió függvényében a "szeszélyes" és a "szorongó", illetve az "érzékeny" és a "nyugtalan" szavak fölé.

Ha elgondolkozunk kissé az ábrát szemlélve, megerősödhet az optimizmusunk. Hiszen fehéren-feketén látható, hogy a velünk-született intro- vagy extroverzió csak ebből a szempontból "tesz sínre" bennünket. Egy introvertáltnak született gyerekből - mint láthatjuk - lehet a későbbiekben stabil vagy kiegyensúlyozatlan, belső- vagy külső kontrollos óvódás, iskolás és akár felnőtt is; jellemezheti őt ennek alapján facilitáló vagy debilizáló szorongás... és ugyanez elmondható a született extrovertáltról is!

Nincs tehát okunk sorsszerűségről, eleve elrendeltségről keseregni - később az asztrológiai tipológiával kapcsolatban is kifejtjük, mert kifejthetjük majd ezeket a gondolatokat.

A következő epizódokban a 20. század egyik nagyformátumú, szociál-pszichiátriai (!) kutatásokat is folytató szakemberének, Timothy Learynek a rendszerét tanulmányozzuk majd. Leary interperszonális  diagnosztikát és tipológiát dolgozott ki - vagyis a személyközi kapcsolatok szemszögéből ismerhetjük meg önmagunkat és a partnert az ő rendszere alapján. Tehát folytatjuk.

Addig is konzultációs lehetőség:

Tel.: (06-1) 24-00-117, 06-20-950-61-33, E-mail: [email protected], [email protected].