Ugyanakkor tönkre is teheti egyesek karrierjét. Zsuzsa rögtön diplomája megszerzése után került el egy falusi iskolába, ahol a tantestületnek - úgy látszik - sok felesleges ideje volt, ugyanis a tanárok kedvenc elfoglaltságai közé tartozott összeboronálni az ellenkező nem tagjait. Sőt... "Már körülbelül két hét után elkezdtek arról susmogni a kollégáim, hogy engem, a frissdiplomás magyartanárt csak azért vett fel az igazgató, mert előtte bebizonyítottam neki, hogy bármire képes vagyok az állásért." - mondja Zsuzsa. "Persze szó sem volt erről, ahogy az sem volt igaz, hogy az egyik megrögzött agglegény tanárkollégám meleg lenne. De mivel a rossz nyelvek folyamatosan ezt mondogatták, a pletyka gyorsan elterjedt a faluban is. Mind ennek a fiatalembernek, mind nekem megkönnyebbülés volt, amikor eljöttünk az iskolából - ő munkát vállalt egy multicégnél, én pedig elmentem szülési szabadságra."

Hogy mi lehetett a pletyka elindítóinak szándéka? Valószínűleg az, hogy annyira kikészítsék fiatal munkatársaikat, hogy azok minél hamarabb felmondjanak. Az ilyen fajta pletyka nem is olyan ritka a munkahelyeken, és legtöbbször maga a cég jár rosszul, ha ilyen okok miatt elveszít egy egyébként nagyon jó munkaerőt.

Aki ilyen támadás középpontjába kerül, az két dolgot tehet: vagy elengedi a füle mellett a rágalmazásokat, vagy megpróbál utánajárni a dolgoknak.

Az a legcélravezetőbb, bár a legkellemetlenebb lépés, amikor a pletyka elindítóját szembesítjük bűnével. Ez történhet négyszemközt, de sokan a nyilvános megbeszélésre esküsznek. Ami azért rizikós, mert az illető letagadhatja, sőt mindenképpen le fogja tagadni a dolgot, indítékairól pedig biztosan nem fog beszélni. És lássuk be, a többiek is bűnösek a dologban, hiszen pletykálók nélkül a pletyka is megsemmisül.

De hogyan találjunk rá a fals hír forrására? Nem lesz nehéz dolgunk: kérdezzünk rá a munkatársainktól, ők kitől hallották. A lényeg, hogy ne hagyjuk magunkat ilyen lelki terror alá vonni, mert bármennyire is erősnek érezzük magunkat, a második, harmadik mocskos rágalmazás után össze fogunk omlani!

Ugyanakkor az ártalmatlan pletyka valóban jót tehet a cégnek: milyen volt a legutóbbi céges buli, ki mit hallott, hova megy a cég legközelebb tréningezni, milyen volt a hétvége stb. Ezekkel a beszélgetésekkel - amelyeknek természetes része a pletyka - csak közelebb kerülnek egymáshoz a dolgozók, így jobban együtt tudnak majd működni a komoly feladatokban is.

Ami azonban könnyen szétverheti a már kialakult közösségeket, az a pénz. Pontosabban a fizetéssel kapcsolatos pletykák. Hiszen ki szeretné azt hallani, hogy az a másik, aki (szerintünk) ugyanannyit dolgozik, mint mi, sőt... Hogy az jóval többet keres. Innen már csak pár lépés az előbbi káros susmus. Pontosan ezek elkerülése érdekében több cég az alkalmazottak szerződésébe is beleveszi, hogy nem beszélhetnek a juttatásaikról. Persze egy percig sem gondoljuk, és talán a szöveg megfogalmazói sem, hogy ez valóban titkosítaná az összeget. Ha nem a kolleginától, akkor a céges összejövetelen jelen lévő férjétől, barátnőjétől stb. megtudhatjuk a nagy titkot.