Emlékezetes párost alkottak ők ketten: anya és fia. Egyikük az ötvenhez, másikuk a hetven felé trappolva. Úgy éldegéltek egymás mellett, mint férj és feleség...
Meggyőződésem, hogy valami sajátos orvosi műhiba folytán elfelejtették elvágni a köldökzsinórt kettejük között, s láthatatlanul vonszolták egymást az élet buktatóin. Amikből jócskán volt.
A férfi ugyan tett egy erőtlen kísérletet arra, hogy megízlelhesse a szabadságot, ám az újdonsült meny hamar megérezte: itt soha nem veheti ki a gyeplőt anyósa kezéből, s jó időben kirepült a családi fészekaljból.
Innentől fogva kezdetét vette a lejtő-effektus. A férfi feladta az önálló élet vágyát, előbb a munkáját hanyagolva, utóbb a magyarországi alkoholisták klubját gazdagítva. Mindeközben idősödő anyja tartotta el szerény nyugdíjából, s csillogó szemmel ment delíriumos fiáért a kocsmába, hogy aztán még melegen tálalhassa a frissensültet szeme fényének. Mert azt csak ő tudta, hogy kell tökéletesen elkészíteni.
A nagy családi ház hamarosan lecsúszott a férfi torkán, majd az anya halála után nem sokkal, ő is feladat az életet. Ugyan, kiért lett volna érdemes folytatnia?
Ugye többen felkapták most a fejüket?
Mentálhigiénés munkám során meglepően gyakran találkoztam a túlgondoskodó anya, és féltve őrzött fia történetével. A nevek ugyan esetről esetre változtak, de a szeretet-csapdák, a fojtogató gondoskodás köteléke kísérteties hasonlóságot mutatott.
Az anya-gyerek kapcsolat törékenysége csak fokozódik, ha anya és fia kapcsolatáról van szó. A rossz házasságban, esetleg az elhanyagoltság érzésével küszködő nők gyakran találnak valamiféle érzelmi kielégülést fiaikkal való kapcsolataikban.
Gondoskodásuk azonban mindent kisajátító kötelékké fonódhat az idők során, ami nem engedi felnőtté válni a gyereket. Ez akár odáig fokozódhat, mint a fent említett esetben: a fiú már tényleg életképtelennek érzi magát anyja nélkül, s önnönmagát kényszeríti vissza öntudatlanul a kisgyermeki helyzetbe, mikor állását feladja, s alkoholizmusával pedig a teljes kiszolgáltatottság állapotába kerül.
Mégis: fel-feltör időnként az érzés, hogy valami nincs rendjén. A férfi elkeseredetten lázadozik zsarnoki anyja ellen, hisz érzi kiszolgáltatottságát, ezért dühét ellene fordítja; de ereje egyre inkább fogyatkozóban. Az esetek többségében törvényszerűen hanyatlik vissza erőtlenül a megszokott érzelmi gödörbe.
Kettős tragédia, amelynek öntudatlanul mindketten érzik a veszélyét, de a mérleg másik oldalán sorakozó veszteségek félelme visszatartja őket a változtatástól.
K.V.