A másik nem iránti fellángolásunk, majd ennek az érzésnek a csökkenése, egyszerű biokémiai folyamatok összessége. Szervezetünk az intenzív érzéstől olyan állapotba kerül, mintha stresszes lenne. Szerelem esetén viszont a stressz pozitív változatát éli át. Ez ellen pedig védekezni kell!
Gondoljunk bele, milyen tünetei vannak heves érzelmeinknek: a pulzusszám megnő, elönt bennünket a forróság, izzad a tenyerünk, az adrenalinszintünk az egekbe szökik. Nos, stressz esetén sem más a helyzet
Mint, ahogy a stresszt sem tudjuk huzamosabb ideig elviselni, így a szerelmet sem. Erre irányul a szervezet törekvése is, hogy a test működésének normál, nyugodt állapotát állítsa vissza.
De vajon mi az a valami, ami által elragad minket az eufória, s amellyel aztán viaskodik szervezetünk? Az egész jelenség főszereplője a "szerelemhormon" becenéven futó PEA.
A PEA (másképp a fenil-etilamin hormon) akkor képződik szervezetünkben, amikor szerelmesek leszünk, s az eufória érzését idézi elő bennünk. Ezen nincs mit csodálkozni, hiszen ez egy olyan vegyület, amely felépítése tekintetében az amfetaminokkal tartozik egy csoportba.
Néhány étvágycsökkentő gyógyszer mechanizmusával is összevethetjük, hiszen ha szerelmesek vagyunk, gyakran éhséget sem érzünk, elfelejtünk enni.
A fenil-etilamin emelkedett szintje vérünkben kb. 18 hónapig tart, utána csökken (mint ahogy a szakítások esetén is ezzel magyarázzák a rosszkedvet). De miért kell szervezetünknek csökkentenie a PEA szintjét?! Miért nincs örökké tartó eufórikus szárnyalás?
Bizonyos idő után szervezetünkben szükségszerűen csökken ennek a csodavegyületnek a szintje, talán nem is véletlenül. A PEA nagy dózisa 6 hónaptól 3 évig terjedő időszakban lehet jelen vérünkben, utána elkerülhetetlenül zuhan.
Azok az emberek, akik nem bírják elviselni azt, hogy bizonyos idő után (a PEA szintjének csökkenésével) nem szárnyalnak az eufóriás boldogságtól, csupán a nyugodt, megszokott, biztonságos párkapcsolat van már számukra, újabb izgalmak után kezdenek nézni, újabb hormonlöketet remélve.
A szerelmespárok mindig a másikat okolják kapcsolatok kihűlésért, hiszen annak idején ő volt boldogságuk forrása. Pedig szervezetünket kell okolni, hiszen erőteljesen küzd a szerelem leépítéséért.
Kutatók szerint szervezetünk a PEA csökkenésével egy nyugtatóbb hatású hormont (endorfint) kezd el termelni, mely a "lángolást" kissé csökkenti. Pontosan ez a szakasz a vízválasztó egy kapcsolatban, amikor kiderül, képesek vagyunk-e a PEA "tódulása" nélkül is hosszútávon együtt maradni valakivel.
Ha ez a lángolás éppen mondjuk az esküvő előtt törne meg, mégsem azt tanácsolják a párkapcsolati szakértők, hogy együnk sok csokoládét (hiszen abban köztudottan megtalálható a PEA), hanem okkal inkább a mérlegelést, kapcsolatunk értékelését javasolják.
Harcoljunk hát az örök szerelem megrontójával! Vegyük fel a kesztyűt testünk mechanizmusai ellen!
