Az 1860-as években Széchenyi Istvánnak köszönhetően már szép számban voltak korcsolyázók Magyarországon. 1869. november 12-én alakult meg a Pesti Korcsolyázó Egylet, majd a városi tanács 1870. január végén engedélyezte a befagyott Városligeti-tó egy kis részének korcsolyapályaként való használatát, díjtalanul.

 Az első "korcsolyacsarnokot" a tó partján felállított kéthelyiséges kis fabódé testesítette meg. Amikor ez 1874-ben leégett, a főváros megbízta Lechner Ödönt egy új, végleges épület tervezésével. A főépület díszes nagytermében a szülők és gardedámok várakozhattak, és élvezhették a pazar kilátást. Ez alatt, a földszinten a korcsolyakötő helyiség és a melegedő működött, ahogyan ma is. A legfelső szinten volt a zenekari terem, amelynél kifogástalanabb akusztikájú nyilvános helyiség abban az időben alig akadt a fővárosban. A Városligeti Műjégpályát 1926-ban avatták fel.

Mai napig Európában ez a legnagyobb területű és legtávolabbi múltra visszatekintő összefüggő szabadtéri műjégpálya, ahol telente 12 ezer négyzetméteren korcsolyázhatnak a jeges sportnak hódoló fiatalok és kevésbé fiatalok. A több mint 80 éve működő létesítmény felújítása 2006-ban kezdődött. Az uniós és fővárosi pénzekből először a műjég technológiai modernizációjára került sor, majd megkezdődött a tómeder és a pálya helyreállítása. Az összesen 4,7 milliárd forintos beruházás utolsó ütemében fogják felújítani a műjégpálya műemlékvédelem alatt álló, neobarokk stílusú főépületét, és visszaépítik a második világháborúban lebombázott szárnyat is. A tervekben szerepel egy turisztikai központ kialakítása is. A beruházás harmadik szakasza várhatólag idén nyáron kezdődik el, és a teljes felújítás 2010 végére készül el.

Elsők

Az első korcsolyaklub Angliában jött létre, és csak az lehetett a tagja, aki jobb és bal lábbal is tudott zárt kört rajzolni a jégre, valamint átugrani három cilindert.

Az első korcsolyaversenyt 1765-ben rendezték.

Az első cipőre erősíthető acélkorcsolya 1850-ben jelent meg.

Az első színvonalas férfi műkorcsolyázó az amerikai Jackson Haines volt.

Az első magyarországi versenyt 1871-ben rendezte a Budapesti Korcsolyázó Egylet.

Az első műjégpálya 1876-ban épült Angliában.

Az első magyar műkorcsolya Európa-bajnok Földváry Tibor volt 1894-ben.

Az első téli olimpián, 1924-ben a korcsolyasport mindkét ága, a gyors- és a műkorcsolyázás is szerepelt.

Az első női gyorskorcsolya-világbajnokságot 1936-ban tartották.

Forrás: www.mujegpalya.hu

A cikk a Piac és Profit 2009. január-februári számának NHD mellékletében jelent meg.