Rendhagyó módon itt is válaszolok két kedves olvasó telefonjára, hátha többeket is érdekel. Mindkét hölgy azt kérdezte, hogyan lehet akár az ellentétébe is fordítani egyes emberek mindenkinek káros, tehát nekik sem jó attitűdjeit.
A kicsit részletes válasz a következő:
1. A rendszer csak akkor működik, ha az érintett is akarja.
2. Ön- és partnerismereti foglalkozásokon részletesen megbeszéljük az attitűd kialakulását, rögzülését és szinte tudattalan működését (pl. az ember "csípőből" pia-ellenes, ha olyan attitűdje van: a legvonzóbb csaj/pasi is azonnal ellenszenvessé válik, ha csak egy kicsit piaszagú, stb.).
3. Speciális attitűd-módosító technikákkal megkezdjük a változtatást. Ezt lehet "lórugás-szerűen": pik-pak-trükkel, és lehet a kis lépések taktikájával. Mindkettő működik, a terapeuta dönti el, hogy melyiket alkalmazza.
4. Nem kell minden esetben 180 fokot fordítani az attitűdön: esetünkben pl. bőven elég, ha az extrém intenzitásúból adaptív formájúvá szelídítjük azt, lásd lentebb.
Nézzük a ma bemutatandó személyiség interperszonális reflexként működő attitűdjét. Ez a D: bűntető, ellenséges és az E: agresszív, szadisztikus magatartásból épül fel.
Már adaptív formában is a partnerben szorongást kelt, mivel bűntudatot provokál. Az adaptív formát szocializált agresszivitásnak is hívjuk, mivel a társadalmi hagyományokat, az erkölcsöt, a jogot fordítja mintegy a partner ellen. Ez a "Bántod a kisebbet?!", "Hogy mersz így beszélni egy nővel?!", "Nem zavar, hogy piros a lámpa?!" kezdetű akció. Emberünk azzal bűntet bennünket, hogy szembesít udvariatlan, erkölcstelen, törvénytelen stb. viselkedésünk megengedhetetlen voltával. Vagyis úgy éli ki agresszivitását, hogy ő a gyengék védelmezője, az igazság, az erkölcs, a jog bajnoka. Mi elszégyelljük magunkat, bocsánatot kérünk vagy más módon jelezzük, hogy igaza van és szót fogadunk - ő pedig győzelemittasan elmeséli majd társaságában, hogy megint sikerült helyreállítania a megbomlott világrendet, és ismét elérte, hogy meghunyászkodjon egy csibész stb. alak, mert különben adott volna neki... Ha meg tud maradni ezen a szinten, az agresszív személyiség viselkedése a társadalom érdekét tekintve akár pozitívnak is tekinthető: mintegy kihelyezett lelkiismeretként működik.
A hatalom azonban édes. S mivel kevés a csúcsa, amelyre fel lehet kapaszkodni, egyes emberek - kakasként - szemétdombokkal is beérik. A magasság hiányát a nagy hangjukkal próbálják ellensúlyozni. Agresszivitásuk így válik maladaptívvá, extrém intenzitásúvá, néha szadisztikussá. Most válaszolok a hölgyeknek: Íme, a különbség a kétféle magatartás között nem minőségi, hanem mennyiségi. Az adaptív kicsit, a maladaptív nagyon agresszív, néha szadisztikus magatartás (a szadisztikus de Sade márki kiejtett nevéből származó jelző), tehát nem kell 180 fokkal megváltoztatni emberünk attitűdjét ahhoz, hogy ne legyen az káros-kóros. Elég, ha csökkentjük az intenzitását, s máris pozitívnak hat.
Amíg azonban extrém módon agresszív, néha szadisztikus a magatartás, az már nagyon erős szorongást vált ki a partnerből, mert már nemcsak morális, de esetenként fizikai eszközökkel is fenyeget s büntet. Természetesen továbbra is bűntudatot provokál, valamint félelemteli respektust és sértett szubmissziót (önalávetést) vagy lázadást (lásd a jövő héten!) hív elő.
Leary szerint a DE-személyek pszichopaták: intim kapcsolatteremtésre, empátiára képtelenek. Szokatlan mértékben tudják tisztelni a törvényeket, tilalmakat. Radar-érzékenységet mutatnak a gyengeség, a lázadás, a "bűn" iránt. Ők maguk - a BC-személyekhez hasonlóan - ritkán betegek (testileg). A társaknak több ellenségességet tulajdonítanak a ténylegesnél. Figyelemreméltó, hogy gyermekeiknél gyakori az éjszakai ágybavizelés, a beteges iszony (fóbia) és a bűnözés (!).
Érdemes megnézni a DE- (és a korábban megismert BC- és AP-) személyiség elhelyezkedését a Leary-féle kördiagramban.
Láthatjuk, hogy míg az AP-személyiséghez tartozó körcikknek csak egy kis része nyúl át a negatív érzelmi bázis térfelére, addig a BC- és a DE-személyiség körcikke már teljes terjedelmében ott van.
Figyelemre méltó, hogy a most tárgyalt DE-személyiség nem nagyon tör uralkodásra, irányításra. Ő azt tartja fontosnak, hogy ki tudja élni a negatív érzéseit, indulatait. Ez magyarázza pl. az anarchisták magatartását is: minden hatalom ellen lázadnak, meg akarnak semmisíteni mindent, bármit, ami a hatalom képviselőihez tartozik - de magát a hatalmat nem igénylik, köszönik szépen...
Innen folytatjuk. Addig is konzultációs lehetőség:
(06-1) 24-00-117, 06-20-950-61-33, [email protected], [email protected].
