Amellett, hogy családtagjaim körében is vannak, akiknek valamilyen autoimmun betegsége van, egyre több ismerőstől hallom, hogy az ő betegsége is autoimmun betegség.

Az immunrendszerrről, immunitásról még csak-csak tudunk valamit, ám - magam is így voltam vele - az autoimmun betegségről szinte semmit.

Pedig - az orvosok szerint - a rákhoz hasonlóan, előbb-utóbb népbetegség lesz, pontosan azért, mert a hajlam öröklődik, és ahogy váltják egymást a generációk, egyre szélesebb körben örökítik át a hajlamot. De mi is ez a betegség?

Autoimmunitásnak nevezi az orvostudomány azt a folyamatot, amikor az ember immunrendszere saját szervezetének alkotóelemeit "idegen testnek" érzékeli, és elpusztításukra törekszik. Azaz, a testünket alkotó sejteket, vagy sejtegyüttest ugyanolyan "betolakodónak" értékeli az immunrendszer, mint a vírusokat, vagy a baktériumokat, amelyek köztudottan kívülről támadnak meg minket. Azt tudjuk, hogy a szervezet jól működő immunrendszere segít legyőzni a betegségeket, bármilyen eredetűek is azok.

A hibás immunreakció, azaz az autoimmun reakció során gyulladás alakul ki a megtámadott szövetben, szervben, vagy testrészben és idővel a fehérjét szintetizáló sejtek, illetve a sejtek által alkotott szövet is károsodhat, végső esetben el is pusztulhat.

És nem tudunk ellene védekezni, hiszen éppen a védekező rendszerünkben, azaz az immunitásunkban van a hiba. "Szerencsés" esetben csak egy-egy szervet támad meg, rosszabbik esetben a bőrt, az erek falát, vagy az idegrendszer valamelyik alkotóját - és így az egész testet érinti a betegség.

Az autoimmun betegség gyűjtőfogalom, amelybe különböző betegségek tartoznak, a leírt reakció azonban mindegyikre jellemző.

Ahogy az emberi immunitás bonyolult rendszeréről, úgy az autoimmunitás kialakulásának okairól is keveset tud az orvostudomány. Meg tudják állapítani, különböző, vérből vett immuntesztekkel, hogy az immunrendszerben van-e hiba, és hol, de az okokat kiküszöbölni, gyógyítani nem tudják.

És éppen a szervezet felépítésének és védekezési mechanizmusának bonyolultsága miatt az autoimmun betegség nem egy konkrét betegségfajta, mint pl. a torokgyulladás, melynek konkrét tüneteit fel lehet sorolni.

Számos betegség tartozik ma már az autoimmun betegség gyűjtőfogalomba. Így például az Addison kór, a Guillain Barré szindróma, a Basedow kór, a Chron betegség, és a Sclerosis multiplex. Az orovostudomány valószínűsíti, hogy a krónikus fáradtság szindróma, a Psoriasis (pikkelysömör) és a Dysautonomia, a vegetatív idegrendszer funkciózavara is az autoimmun betegségek népes táborához tartozik.

Az autoimmun betegségek kialakulásának okai igen komplexek. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az okok az egyes betegségek esetében is változhatnak. Kialakulásukban különböző immunológiai, genetikai, fertőzéses eredetű és környezeti faktorok játszanak szerepet. Külön-külön is, vagy együttvéve, egymásra épülve is kiválthatják ezek az okok az egyes autoimmun betegségeket.

Az immunulógusok többsége szerint elsősorban a hajlam öröklődik, majd különböző környezeti ártalmak, fertőzéses betegségek játszanak szerepet az adott autoimmun betegség kialakulásában. Az már bizonyított, hogy akinél már korábban felismertek valamely autoimmun betegségre való hajlamot, annál egy fertőző betegség az adott autoimmun betegség kitörését képes okozni.

De általában is bizonyított, hogy a különböző fertöző betegségek kórokozói az emberi védekező rendszer mechanizmusait igen változatosan képesek károsítani.

A kutatások azt is bebizonyították már, hogy az autoimmun betegségek kialakulásában a nem is fontos szerepet játszik. A legtöbb autoimmun betegség inkább a nőkre jellemző. Ennek okát még nem sikerült az orvosoknak kideríteni, de a genetikai kódolás mellett valószínűleg a nemi hormonok is szerepet játszanak. Elképzelhető, hogy a terhesség alatti enyhe sejtkicserélődés a magzat és az anya között is szerepet játszik a nemek közötti különbségben.

Az autoimmun betegségek kezelése sajnos ma még csak tüneti, és az immunrendszer működését gátló, illetve gyulladáscsökkentő terápiákat foglal magában, melyek az autoimmun reakciót és az ezzel összefüggő belső gyulladást gátolják. Az immunrendszer működését gátló szerek általában szteroidok. Ráadásul adagolásukkal nagyon óvatosan kell bánni, hiszen az immunrendszer gátlásával lehet, hogy az autoimmun betegségben javulás, vagy stagnálás áll be, ám a szervezet védtelenebbé válik más, külső fertőzésekkel szemben. Gyulladáscsökkentőként általában nem-szteroid gyulladáscsökkentőket alkalmaznak az orvosok, kúraszerűen, melynek hatására akár hosszabb időre is enyhülhetnek az autoimmun betegség tünetei, de ezek is gyengítik a szervezet immunrendszerét.

A genetikai okok miatt sajnos az orvostudomány mai állása szerint nem lehet teljes mértékben kiküszöbölni az autoimmun betegség esélyét. Ha a háziorvos által rejtélyesnek, vagy megmagyarázhatatlannak tartott tüneteket tapasztalunk, feltétlenül közöljük az orvossal, ha van a családban diagnosztizált autoimmun beteg, s a betegség fajtáját is. Időben elvégzett vérvétellel, műszeres vizsgálatokkal már tetten érhető a hajlam, és megfelelő kezeléssel legalább késleltethető a betegség kialakulása, sőt egyes betegségeknél az orvosok ma már esélyt látnak arra is, hogy akár meg is akadályozható legyen a betegség kitörése.

Hosszú évtizedek óta folynak a kutatások az immunrendszer működésének megismerésére, az autoimmunitás okainak felderítésére. Ezzel párhuzamosan már több olyan - természetes hatóanyagú - készítményt is kikísérleteztek, melyek az autoimmun betegségek kialakulását jó hatásfokkal gátolják, vagy legalábbis lassítják. Ezeket is azonban csak az orvossal történt konzultáció alapján szabad kipróbálni.

FK