A minap olvasom Banksyről a hírt, hogy Paris Hilton zenei cd-jének ötszáz példányát alakította át saját szájíze szerint- egyéni zeneszámait csempészte a tokba és a cd-borítót is kidekorálta kicsit. Mindezt persze a tőle megszokott módon- sokáig észre se vették az eladók.

Banksy az a figura Londonban, akitől az ilyen akciók már nem is meglepőek. A brit szubkultúra jelentős figurája, a mai napig nagyon vigyáz inkognitójára, de művei megvásárolhatóak és interjúkat is sokszor ad. Akcióit mindig derűs arccal olvasom: végre egy olyan graffitis, underground művész, aki nemcsak a sprét próbálgatja a főterek máványlapjain. Jóval több ennél. Politikai üzenetei mindig humorral telítettek és elgondolkodtatóak.

Legutóbb egy  38 éves, indonéziai nőstény elefántot festett skarlátvörösre, liliomos mintával, a kiállításon pedig a nyomorgók millióira kívánta felhívni a figyelmet- akikről tudomást sem akarunk venni. Ezt szimbolizálta a szoba mintázatában elvegyülő, "észrevehetetlenné" váló elefánt is. Akcióját az állatvédők állították le.

Az egyik kedvencem tőle a 2005-ös őszi kiállítása, a Crude Oils (Nyers olajak), amikoris  saját módszereivel "átfeséstett" néhány közismert festményt, s ezeket mutatta be.  Egy kedves példa:  Van Gogh napraforgói nála elszáradtak a képen, Andy Warholt utánozva Kate Moss portrét készített, és még sorolhatnám.

2005-ben a British Museumba csempészett be egy általa készített barlangrajzot, amelyen egy bevásárlókocsit toló férfit ábrázolt egy bölénnyel.

A londoni Természetudományi Múzeumba egy preparált parkányt csempészett be, festékszórót rakott a kezébe, s mellé egy felirat is dukált: "Eljön a mi időnk". Ezt az akcióját is csak két óra múlva sikerült felfedezni a múzeum munkatársainak.

2005 márciusában a New York-i Museum of Modern Arts-ba lopta be egy képét, melyen lejárt szavatosságú paradicsomkonzerveket ábrázlt. Ezt napokig nem vették észre a teremőrök...

A háború ellen tüntetett egy másik akciójával: a Brooklyn Múzeumba egy brit katonatisztet ábrázoló képét csempészte be, akit gyarmati egyenruhában ábrázolt, egyik kezében festékszóróval, háttérben pedig háborúellenes feliratokkal.

Disneylandben másfél óráig érvényesülhetett egy figyelemfelkeltő, terrorizmus ellen irányuló  alkotása: a guantanamói támaszpont egy őrizetesének életnagyságú figuráját helyezte ki  a Nagy Mennydörgés-hegyi vasútnál,  hogy felhívja az emberek figyelmét arra, hogy a kubai támaszponton vitatott módon tartják fogva a gyanúsítottakat.

Sajátos eszközökkel igyekszik felhívni a figyelmet komoly problémákra: ellenzi a kapitalizmust, a háborút, gyakran használja a patkány és a majom motívumot- azokét az állatokét, akik szerinte egyszer még fölénk kerekednek.

Sokszor otthon készíti el előre alkotásait, amit a megfelelő helyen kiragszt, kitesz és várja a társadalmi reakciókat.

Fekete-fehér patkányai, bombát szorongató kislányfigurái London utcáin, hídjain lassan már hozzátartoznak a városképhez. Talán a városi tömeg véleményét kívánja kifejezni egyszemélyben, a hatalom ellen, a fogyasztói társadalom kritikusaként. Ami helyénvaló, hiszen ez az az nézőpont, amelyet semmilyen médium nem közvetít. Született hát egy "gerilla" - Banksy - a feladatra, aki újraértelmezte a múzeumokat és bebocsátást nyer lassan a művészet nagy kánonjába.