A sonkát és a csokinyuszit? Hallom is a választ: ennyi maradt belőle. Nincs időnk a húsvétra, mert kell az a pár nap a pihenésre. Felmerül a kérdés, minek is adjuk meg a módját igazán a karácsonyon kívül? Például szokott még valaki tojásfát állítani?

A szokások átalakultak az évek folyamán. Locsolás helyett utazás. Inkább belföldre. Látni valamit - ez az elgondolás. De sokszor jelent kibúvót is, hogy ne kelljen a rokonokat fogadni. Képeslap helyett sms. Most már ezeket gyűjtjük és kérdezgetjük ki mennyit kapott. Csokoládétojás helyett pénzt adunk a gyerekeknek.

Ez lett a felgyorsult életvitel eredménye? Mindez csak rajtunk múlik, vagy azt jelenti, hogy alkalmazkodunk, "beállunk a sorba"?

Ne ódzkodjunk kialakítani saját, akár a hagyománytól eltérő, nekünk mégis többet jelentő szokásokat! Nem kellenek hozzá a jellegzetes kellékek.

Akár egy emléktárgy is jelképezheti a húsvétot számunkra, amihez egy utazásunk alkalmával jutottunk hozzá. Vagy egy fénykép, vagy étel is akár, amit csak húsvétkor készítünk.

Az egyediségünk határozza meg az ünnepet a számunkra. Emeljük ki, és felejtsük el a közhelyeket.

A locsolást azonban nem hagynám el sosem.

Fotó: Holland Virág