A háztartások kiadásainak nagyságára, valamint a fogyasztás szerkezetére hatással vannak egyes országos ünnepnapok, közöttük a húsvét is.
A húsvéthoz kapcsolódó sonka- és tojásfogyasztás hagyományát az ünnepi időszak megnövekedett havi fogyasztási adatai is jelzik.
Az ünnepre való készülődés időszakában jellemzően megélénkül a kereslet egyes élelmiszerek iránt, a rájuk fordított összeg nagysága
pedig jóval meghaladja egy átlagos hónap kiadását. A sonka és a tojás a húsvéti időszakban a legkeresettebb, de a csokoládé forgalma is jelentősen növekszik.
2016 márciusában a háztartások egy főre jutó fogyasztási kiadása 74,9 ezer forintot tett ki összesen, ebből a legnagyobb arányban (27,4%)
élelmiszerekre és alkoholmentes italokra költött a lakosság.
Az élelmiszerek közül sonkára, szalámira 2016-ban a húsvét közeledtével, márciusban adta ki a legtöbbet a lakosság, fejenként 1209 forintot.
Az összeg mintegy harmadával (33,9%-kal) haladta meg a 2016. évi átlagos havi értéket. Tojásból is húsvét környékén vásárolunk a legtöbbet,
az egy főre jutó fogyasztás volumene 2016 márciusában közel negyedével(23,4%-kal) volt magasabb az éves átlagnál.
A csokoládé húsvétkor sem vicc
Egyáltalán nem mindegy, milyen minőségű csokoládék kerülnek tavasszal elénk, milyen csokival örvendeztetjük meg húsvétkor gyermekeinket, unokáinkat. Ne sajnáljuk az időt arra, hogy felfedezzük a hazai manufaktúrák kínálatát!
A húsvéti időszakban szalámiból, sonkafélékből 2016-ban 0,7 kg fogyott fejenként, ami több mint másfélszerese, a fejenként vásárolt 15 db
tojás pedig negyedével több az éves átlagos mennyiségnek.
Csokoládéra is ebben az időszakban ad ki a legtöbbet a lakosság: 2016 márciusában fejenként 796 forintot költöttek erre a háztartások,
ami 76,1%-kal haladta meg egy átlagos hónap fogyasztását a vizsgált évben. Az alkoholos italokra kiadott összeg is emelkedik az ünnepnapok közeledtével, erre 990 forintot fordítottak a háztartások fejenként húsvét előtt.
