Komoly problémát okoz, hogy minden ötödik várandós anyuka olyan vitamint szed, amely nem kifejezetten kismamák számára készült, pedig bizonyos nyomelemek hiánya fejlődési rendellenességeket, szellemi visszamaradottságot és koraszülést is eredményezhet. A magzati fejlődés mellett a fogantatástól számított első 1000 nap környezeti hatásai (például a kismama táplálkozása) számos felnőttkori népbetegség kialakulásában is nagyobb szerepet játszik, mint a genetika.
Mindössze az anyukák 40%-a változtat az étrendjén a várandósság idején, derül ki a legfrissebb hazai kutatás eredményeiből. Többségük több gyümölcsöt és zöldséget fogyaszt, és jobban odafigyel a folyadékpótlásra is, de a szénhidrát-bevitel csökkentésére csak százból nyolc, a koffeinfogyasztás mérséklésére pedig százból három kismama ügyel. A vitaminpótlás fontossága még kevésbé ismert: bár az várandós anyukák 70%-a szed valamilyen vitamint, minden ötödik kismama olyat választ, amelyik nem kifejezetten a terhesség időszakában ajánlott – így nem fedezi megfelelően a drasztikusan megnövekedett szükségletet, vagy nem tartalmaz minden olyan vitamint és nyomelemet, ami segíti a beépülést.
A várandósság alatti vashiány vérszegénységet és koraszülést okozhat
A várandós nők szervezete a magzat és a méhlepény megfelelő vérellátottsága miatt több vért termel, ezért fontos, hogy a kismamák megfelelő mennyiségű vasat juttassanak a szervezetbe. A duplájára emelkedett szükséglet fedezéséhez napi 25-30 mg vasra van szükség, amelyre csak a kismamák harmada ügyel a terhesvitaminok szedése mellett. Mivel ötödük nem megfelelő vitamint vagy étrendkiegészítőt választ, ez komoly problémát jelent.
„A vas az oxigénszállításban, a vörösvértestek képzésében, a sejtműködésben és a baba kognitív fejlődésében játszik nélkülözhetetlen szerepet. Hiányában fáradtság, hajhullás, szapora pulzus és az immunrendszer gyengülése jelentkezik, de várandósság idején vérszegénységhez és koraszüléshez, szoptatás idején pedig az újszülött mentális retardációjához is vezethet. Súlyos hiányállapottal ma már ritkábban találkozunk, de bizonyos nyomelemek hiánya továbbra is jellemző: a vas például kizárólag megfelelő C-vitamin- és folsavbevitellel együtt szívódik fel hatékonyan a szervezetben.” – hívta fel a figyelmet Prof. Dr. Ács Nándor, a SOTE II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatója.
Az ideális bevitel a mindennapi táplálkozás során is támogatható: jelentős mennyiségű vasat tartalmaznak a különböző húsok és belsőségek, a színes, bogyós gyümölcsök, az olajos magvak és a mák. Az állati eredetű vasforrások jobban hasznosulnak a szervezetben, mint a növényiek, a túlzott bevitelre azonban fontos ügyelni, mert székrekedést okozhat és gátolhatja a cink felvételét.
A várandósság alatti D-vitamin-hiány növeli a cukorbetegség kialakulását a babánál
Tél végére a magyar lakosság 95%-a D-vitamin-hiányban szenved, amely különösen igaz a kismamákra, akiknél a terhesség idején a szervezet D-vitamin-szükséglete további 15%-kal emelkedik.
„A várandósság alatti D-vitamin-hiány jelentős mértékben növeli az 1-es típusú cukorbetegség kialakulását az újszülöttnél, de hiányában a kalcium sem tud beépülni a csontokba. A terhesség második felében a csontok növekedéséhez óránként 13 mg kalciumot használ fel a baba szervezete, amely másfélszeresére növeli az anya kalciumszükségletét és vele együtt jelentősen megemeli a D-vitamin-szükségletet is.” – fejtette ki Prof. Dr. Ács Nándor.
A D-vitamin hozzájárul a sejtfejlődéshez és az immunrendszer erősítéséhez is: megfelelő bevitele kevesebb mint felére csökkenti az influenza kialakulásának esélyét. Kétféle D-vitamint különböztetünk meg: a D2-vitamint és a sokkal aktívabb D3-vitamint. A növények leginkább D2-vitamint tartalmaznak, az állati eredetű élelmiszerek mindkettőt, a D3-vitamin pedig a napsugárzás hatására keletkezik a bőrben. A baba idegrendszerének fejlődéséhez is elengedhetetlen kalcium főként hüvelyesekben, zöldlevelű zöldségekben, az articsókában, a hagymában és különböző halakban, húsokban található nagyobb mennyiségben.
„A kalcium felszívódását a D-vitamin mellett a foszfor is segíti, a szezámmag például kifejezetten ajánlott kismamák számára, mert ideális arányban tartalmaz kalciumot és foszfort, míg a belőle préselt olaj D-vitaminban is gazdag. A fogantatástól számított első 1000 nap táplálása - beleértve a kismama táplálkozását is - kulcsszerepet játszik olyan felnőttkori népbetegségek megelőzésében, mint az elhízás, a diabétesz vagy a szív-és érrendszeri megbetegedések. A terhesség alatti megfelelő vitaminpótlás ezért nem csak az anya szervezete és a magzati fejlődés szempontjából fontos, de a baba felnőttkori egészségét is nagymértékben meghatározza.” – foglalta össze az aktív szülői szerep jelentőségét Tibenszky Moni Lisa, a Felelős Szülők Iskolájának alapítója.
