Ha a jelenség csak alkalmilag fordul elő, még nem kell különösebben aggódni, hiszen csupán arról van szó, hogy a túlzott terhelés hatására a gyomor több gyomorsavat termelt, ami a gyomorszájon át, a nyelőcsövön keresztül feljön akár a torokba.

Vannak azonban olyan tünetek, amelyek nem ilyen markánsan jelzik a gyomorsav feltolulását a nyelőcsőbe és a torokba: például a gyakori mellkasi fájdalom, melynél az orvosok elsősorban először szív és keringési problémára gondolnak.

Az állandósuló rekedtség, köhögés, rendszeresen visszatérő hörghurut és torokgyulladás, hirtelen fellépő hányinger, gyakori böfögés, kellemetlen lehelet és szájszag, nem allergiás eredetű atszmás tünetek jelentkezéskor azonban érdemes gyanakodni: reflux betegségben szenvedünk.

Egyre több felnőttről derül ki - akár jó néhány évvel a fenti tünetek megléte után - hogy ebben a betegségben szenved, de már gyerekkorban is megjelenhet.

Oka tulajdonképpen kettős. Egyrészt a nyelőcső és a gyomor találkozásánál lévő záróizom gyenge, és utat enged felfelé a gyomorsavnak. Másrészt maga a gyomorsav túltermelődés.

A tüneteket lényegében az okozza, hogy a nyelőcsőbe áramló gyomorsav felmarja a nyelőcső falát, s a hosszabb ideje fennálló rendellenesség károsítja a nyelőcsővel párhuzamosan futó légcsövet is, szűkületet, krónikus hurutot, gyulladást okozva.

A záróizom gyengesége lehet kisgyerekkori fejlődési rendellenesség, vagy szerzett, és állandósult elváltozás.

A gyomorszájnál működő záróizmot gyengíti:

- a terhesség

 - bizonyos gyógyszerek - theophyllin-származékok, non-szteroid gyulladáscsökkentők, vérnyomáscsökkentők, nitroglicerin, nyugtatók, izom lazítók

- az alkoholfogyasztás

- a dohányzás

 - a csokoládémajszolás

- a kávé

- a bőséges esti étkezés - különösen, ha csípős, fűszeres, nehezen emészthető ételekről van szó.

Ráadásul mindezek gyomorsav túltengést is eredményeznek, így szinte törvényszerű a refluxos tünetek megjelenése.

Bár önmagában nem okoz gyomorsav túltermelődést, de a záróizomtatot gyengíti a túlsúly is. A megnövekedett has térfogat felfele nyomja a gyomrot, és deformálja a nyelőcső torkolatát.

Súlyos reflux betegségre utalhat viszont a testsúlycsökkenés, a vérzés, a vérszegénység, a nyelészavar és a sorozatos, esetleg véres hányás.

Nem ritka a savas felmaródás következtében kialakuló nyelőcsőszűkület, ami a szilárd táplálék lenyelését akadályozhatja, és átmeneti fájdalmat okozhat. Előfordulhat, hogy az állandó gyulladás miatt a nyelőcső belső felszíne súlyosan sérül, esetleg a nyelőcső megrövidül, és daganatmegelőző állapot jön létre. Emiatt a diagnosztizált reflux betegeknek szigorúan kontrolláltatni kell állapotukat. Vérzés, sőt a nyelőcső átlyukadása is előfordulhat. Ilyen esetekben azonnali, sokszor életmentő beavatkozás szükséges.

A refluxos tünetek sajnos felerősödnek szorongásos, depressziós lelkiállapotban is.

Jó hír azonban, hogy a betegség egyrészt megelőzhető, másrész tünetmentessé tehető, illetve szükség esetén műtétileg orvosolható.

Mit tegyünk a panaszok enyhítésére:

1.) Emeljük meg ágyunk feji részénél a lábakat 15-20 cm-rel, hogy megakadályozzuk a sav visszaáramlását! Ne együnk-igyunk lefekvés előtt 3 órával, hogy ne legyen visszafolyásra alkalmas gyomortartalom!

2.) Együnk többször keveset, s kerüljük a nehéz, zsíros, fűszeres ételeket, a kávé, alkohol, csokoládé túlzott fogyasztását és lehetőleg a dohányzást! Emellett betegenként vannak különböző ételek - például akár a húsleves is - ami gyomorsav túltengést okoz. Ezeket mindenkinek magának kell megtapasztalni, majd kerülni ezek fogyasztását.

3.) Lehetőség szerint próbáljuk meg kritikus gyógyszereink lecserélését, illetve elhagyását, természetesen orvosunk útmutatásával!

4.) Jót tehet, különösen nyelési panaszok, szájszárazság érzés esetén, a rágógumizás, mert fokozza a nyáltermelést, s így síkosítja a nyelőcsövet.

5.) Szabaduljunk meg felesleges kilóinktól!

6.) Ne hordjunk derékban szűk ruházatot, szoros övet!

7.) Kerüljük a szélsőséges hőmérsékletű ételek-italok fogyasztását!

8.) Szerezzünk be vény nélkül is kapható savsemlegesítőket, melyek egyrészt lekötik a fölöslegben termelődő, káros gyomorsavat, másrészt lúgosító ásványokkal látják el szervezetünket! Vannak már olyan készítmények is, amelyek nem szívódnak föl, de védőfilmet képeznek a nyálkahártyán, és így óvják azt a maró hatástól. Ugyanezt a szerepet tölti be a lenmagnyák és a zabnyák is.

9.) Tartsunk reggelente kamillateával "forgókúrát": a langyos tea elfogyasztása után feküdjünk hanyatt, majd forduljunk a bal oldalunkra, hasra, és végül a jobb oldalunkra! 6 hétig ismételve a kúrát segíthetjük a gyomorsav termelődés beállítását, gyógyíthatjuk a nyelőcső károsodásait.

10.) Az irritált gyomor és nyelőcső megnyugtatását és a panaszok enyhítését segítik a kamilla mellett a következő gyógyfüvek is: cickafark, körömvirág, apróbojtorján, orbáncfű. Készítsünk belőlük keveréket - kamillát is beletéve -  és reggel éhgyomorra, este lefekvés előtt és napközben is kortyoljunk el 1 -2 csésze teát! Ezt a kúrát is legalább 6 hétig kell végezni.

Természetesen a kúrák csak akkor eredményeznek hosszabb időre tünetmentességet, ha az előző 8 pont tanácsait is igyekszünk betartani.