Szarvasbőgés idején a szokottnál több vadász, kutató és természetjáró fordul meg az erdőkben. Mindenki a párjukat hívó agancsosok jellegzetes hangjára, ködből kibukkanó csodás alakjára kíváncsi. Ebben az időszakban sajnos az illegális vadászok száma is emelkedik. Többen közülük egyre gyakrabban szorgalmazzák a Magyarországra lassan visszatelepülő farkasok kilövését. Sőt, nemcsak szorgalmazzák, de puskát is ragadnak. 

A nagyragadozók vitathatatlanul fontos szerepet töltenek be a természetes erdei életközösségekben, szabályozzák a nagytestű növényevők (szarvasok, őzek, vaddisznók) állományát, azzal, hogy elejtik a gyenge és beteg egyedeket. Ezzel teremtik meg ugyanis az egyensúlyt az erdő növényzete és a növényevők között, hozzájárulva egyúttal a minőségi nagyvad-állomány kialakulásához. Ez a szemlélet tehát hosszú távon a növényevők egészségesebb, minőségi állományához is vezet, amelynek köszönhetően egy pozitív tendencia látható a helyi vadászok és erdőjárók úttörő együttműködésében a kutatókkal.

A Bükki Nemzeti Park, illetve az Aggteleki Nemzeti Park által közzétett kameracsapdás farkas felvételek tanúsága szerint vitathatatlanul kezdenek visszatérni a farkasok a hazai erdőkbe, aminek a WWF álláspontja szerint egyértelműen jó hatása van erdeink egészségi állapotára. Ezzel párhuzamosan egyre több olyan együttműködés születik, amelyek során a helyi vadászok és erdőjárók megosztják tapasztalataikat, sőt saját kamerafelvételeiket a kutatókkal.

A helyi megfigyelőkre és az együttműködésekre szarvasbőgés idején fokozott szükség van, hiszen ilyenkor megszaporodnak az illegális farkas kilövési esetek annak ellenére, hogy a bűncselekmény elkövetéséért akár 8 évnyi szabadságvesztés is kiszabható.

- A kutatók és a vadászok helyi szintű együttműködései közvetlenül járulnak hozzá a hazai farkasok életmódjával kapcsolatos vizsgálódásokhoz, ugyanakkor azt is mutatják, hogy vannak eredményei a magyarországi kutatóhelyek által végzett szemléletformálásnak, amihez a WWF az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósággal közös munkájával járul hozzá – mondta el Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.

- Az erdei életközösségek komplex ökológiai szemléletét egyre többen kezdik elfogadni. Ennek elfogadása, és a nagyragadozók védelmének segítése egy fontos pillér. Reméljük, hogy a jövőben az ilyen úttörő együttműködések száma dinamikusan nő majd, és a szemlélet elterjesztésével további eredményeket érhetünk majd el a hazai nagyragadozók védelmében. - Erről már Veres Balázs, az aggteleki Nemzeti Park igazgatója beszélt.

A hazai farkasokkal szembeni előítéleteket fel kell váltaniuk a megfigyeléseken és tapasztalatokon alapuló tényeknek, amelyek birtokában megismerhetjük a hazai erdők egészsége szempontjából elengedhetetlen nagyragadozók életének körülményeit. Az ismeretterjesztés és szemléletformálás eszközével közelebb kerülhetünk egy olyan jövőhöz, amiben az ember harmóniában él az álatokkal. A farkasokkal is!