Az épített környezet minden korban alkalmazkodik az emberek pillanatnyi szükségleteihez mind megjelenésében, mind funkcionalitásában. Így a legújabb kihívásoknak megfelelően az építészek figyelme a fenntartható módon működtethető, a környezet kárait enyhítő vagy éppen a megváltozott időjárás viszontagságai ellen védő házak felé irányul. A fenntartható építészet a Föld erőforrásaival való takarékosságot és a károsanyag-kibocsátás csökkentését tekinti célnak, ugyanakkor az ember fizikai és mentális egészségének védelmét is előírja. Vagyis nem elég, hogy nem fogyaszt semmit, vagy éppen jótékony hatással van a környezetére, és nem bocsát ki káros anyagot, elvárás az is, hogy a benne lévők számára kellemes legyen a miliője.

Megvalósult sci-fi

Az egyre többször emlegetett passzívház csupán az első lépés, a szakemberek szerint a jövő az autonóm házé. Az önellátó épület a hálózatoktól - víz, gáz, villany, csatorna - függetlenül működik. Rendkívül takarékos, és igényeit a természet megújuló forrásaiból nyeri. Törekvése elébe megy az Európai Unió céljainak, mely 2011-től a passzívház-szabvány, majd ezután az energetikailag önellátó épület bevezetését tervezi.

Az autonóm ház a fenntartható működést kiterjeszti a vízhasználatra, az épület anyagaira és teljes életciklusára. Ez azonban csak az egyik fejlesztési irány. A légszennyezettség ellen függőleges kertekkel borított toronyházakkal és kémiai úton a levegőt tisztító vakolatokkal védekeznek a tervezők, de nem ez az egyetlen probléma, amivel szembe kell néznie a jövő házainak. Hollandiában például felkészültek a folyamatos áradásokra, és szükség esetére a vízen ringatózó, „tutajházak" tervei készültek el. Amerikában pedig az egyre gyakoribb tornádók ellen alakították ki a monolithic dome névre keresztelt, félgömb alakú épületeket, amelyek becsukva ellenállnak a legerősebb szélnek is, kinyitva viszont kellemes családi otthonok lehetnek.

Az élelmiszerhiány is egyre inkább égető probléma, így olyan tervek is napvilágot látnak, amelyek városi környezetben, akár egy toronyházban lehetővé teszik, hogy a lakók a maguk számára termeljék meg a napi betevőt, vagy legalábbis annak egy részét.

A fenntartható építészet ugyanakkor különös figyelmet fordít arra is, hogy kellemes életteret teremtsen. A mégoly biztonságos házak is fényárban fürdenek, a terek az ergonómia elveinek legmesszemenőbb figyelembevételével alakulnak ki.

Fenntartható város

A fenntartható környezet másik aspektusa, a városi fenntarthatóság a pozitív környezeti hatások mellett azt is jelenti, hogy a városi környezet és lakóminőség fejlődik, korábban elhanyagolt területeket élesztenek újjá, az ingatlanfejlesztés pozitív hatást gyakorol a fizikai és szociális környezetére is. A fenntartható városépítészet magában foglalja a zsúfoltság és a tömegközlekedési terhelés, valamint a zajszint lehetséges csökkentését is.

A fenntartható fejlesztések többsége vegyes funkciót lát el, mert ez növeli esélyét a hosszú távú működésre. Többségükben helyet kap valamilyen közösségi funkció is. Fontos, hogy a fenntartható város szellemében az új épületek kialakítása során különös figyelmet fordítanak a történeti környezet megóvására és integrálására, valamint a konkrét beruházáshoz kapcsolódó közterületek fejlesztésére.

Monte Rosa fenntarható menedékház

A Svájc déli határa mentén emelkedő Matterhorn csúcsához közel épült menedékház elődje 1895-ből való, amikor a gleccserek szintje még vagy 300 méterrel feljebb volt, ami jól érzékelteti a klímaváltozás hatásait. Az Andrea Deplazes vezetésével épített ház ötven önálló, eltérő formájú, egyedi belsőépítészeti kialakítású szobát foglal magában. Önálló meteorológiai állomás segíti életét, az energiafogyasztást és -készleteket folyamatosan mérik, érzékelőkkel és távirányítással optimalizálják, ezzel is növelve a hatékonyságot.

Az épület a főzéshez használt gáz és az élelmiszerek kivételével mindent képes maga előállítani, iletve elvégezni: a komfortos belső klímát, az ivóvizet, az áramot, a szennyvízkezelést. Mivel a területet kizárólag légi úton lehet megközelíteni, különösen fontos volt, hogy valamennyi építőanyag a lehető legkönnyebb és gazdaságosan a helyszínre szállítható legyen egyetlen helikopter segítségével.

Légtisztító épületek

Az amerikai sztárépítész, Richard Meier Róma külvárosába álmodta meg a modern vonalú, három fehér cementvitorlával ékeskedő templomot. Hogy a szépsége hosszú távon is megmaradjon, speciális, titánium-dioxid tartalmú festékanyaggal borították, amely amellett, hogy gondoskodik a falak öntisztulásáról, elnyeli a szmogot is. Ugyanezen az elven működik a Párizsba tervezett Anti-Smog, amely a fenntartható fejlődést vizsgáló innovációs központnak biztosítana helyet. Vincent Callebaut épülete a titánium-dioxidos borítás mellett is rendkívül környezetbarát. Tornyának egy részét élő növényfal borítja, és nem is kérdés, hogy a fenntartáshoz szükséges energiát is környezetbarát módon, napelemekkel és szélturbinákkal teremti meg.

Alacsony kibocsátású zöldterületi kampusz

A vietnami Ho Si Minh-város agráregyetemi kampuszának terve kapta a 200 ezer dolláros pénzösszeggel járó második díjat 2009-ben a Holcim Alapítvány versenyében. A terv Kazuhiro Kojima vezetésével készült. A Mekong folyó torkolatánál fekvő szigetre tervezett egyetemi épületek nem igényelnek nagy földmunkát, és megjelenésükben harmonizálnak a környezettel.

Kormányzati negyed

A magyarországi meg nem valósult kormányzati negyed terveit a fenntartható építészet elveinek figyelembevételével alakította ki a Janesch Péter magyar és Kengo Kuma japán építész által vezetett csapat. A terv megújuló energiákkal látta volna el a komplexumot, egyebek mellett napkollektoros fűtéssel és hőszivattyúval nyert meleg vízzel. A falak egy részét növényzet árnyékolta volna. A Holcim Alapítvány pályázatán 2008-ban európai aranyérmet nyert terv értékelésekor fontos szempont volt a negyed környezetének a rekonstrukciója, a Nyugati pályaudvar vágányainak a lesüllyesztése, valamint a Nyugati tér megújításának a hangsúlyozása.

A cikk a Piac&Profit magazin 2010/9. számának NHD rovatában jelent meg.